Blogger Layouts

2015. november 21., szombat

Levél a Mikulásnak 2015

Mivel tavaly nagy sikere volt a Mikulástól kapott levélnek, így idén is nekiveselkedtem, hogy levelet írjak. Bár egyszerű dolognak tűnik megírni egy levelet, azért 4 éves aggyal gondolkodva, és főleg, egy A4-es lapra leírva egy év eseményeit, úgy, hogy abban jó is, és némi rossz is legyen, nem is olyan könnyű. Ami pedig nekem a legnehezebb részét jelenti, hogy az egészet folyóírással megírjam.
Én megírtam a levelet, aztán Reginával egyeztettük a leírtakat, megkérdeztem, mit írjak még bele, kicsit pontosítottunk rajta, majd együtt kerestünk egy neki tetsző kifestőt, amit egy héten keresztül színezett, mire majdnem tökéletesnek minősítette, így feladhattam a levelet a rajzzal együtt.


"Kedves Mikulás!

Bartha Regina vagyok, és decemberben leszek 4 éves. Biztos emlékszel rám, mert már tavaly is írtam, és akkor küldtél nekem jegyet a színházba, amit utólag is szeretnék megköszönni. Nagyon jól éreztem magam.
Mivel még a kistestvéremet nem vihetném magamnak, ezért idén egy szép hosszú levélnek is nagyon fogok örülni.
Nagyon jól telt az évem. Januártól oviba kezdtem járni. Pillangó lett a jelem, amit nagyon szeretek. Az oviban nagyon sok barátom van, sokat játszunk, verseket tanulunk, rajzolunk. Lizi a legjobb barátnőm, mindent együtt csinálunk. Nagyon sajnáltam, mikor nyáron bezárt az ovi, és nem tudtam menni. Képzeld, szeptemberben már nem én voltam a legkisebb a csoportban, így már feladatokat is kaptam. Lehettem napos, amit már nagyon vártam, és Erika néni meg is dícsért, hogy milyen szépen megterítettem. És még egy nagy dolog történt szeptembertől. Elkezdtem balettozni. Nagyon szeretem a balettruhámat, bár a balettcipő kicsit kénylemetlen, de nagyon szeretek táncolni. Ha tehetném, minden nap mennék. Anya meg szokott lesni, miközben balettozom, és gyakran figyelmeztet, hogy jobban oda kellene figyelnem Szilvi nénire, mert nem mindig akarom azt csinálni, amit mond.
Anya mindig azt mondja, akkor mehetek balettozni, ha jó vagyok, és ezekszerint jó vagyok, mert eddig mindig mehettem.
A kistestvéremet, Martint nagyon szeretem. Nagyon örülök, hogy megtanult menni, így már egyre többet tudunk együtt játszani. Este a fürdőkádban is nagy pancsolásokat rendezünk. Igaz, Anya néha rám szól, amikor nem hagyom este elaludni, de mit csináljak, ha én még nem vagyok álmos?
Nagyon szeretem a könyveket, és este még szoktam neki belőlük mesélni.
Azt viszont nem szeretem, hogy mindig ledönti a tornyomat, ha kockából építek. Vagy elveszi a babámat, kipakolja a fiókomat. Anya hiába mondja, hogy ne legyek irigy, és azért vagyunk testvérek, hogy megosztozzunk a játékokon, és együtt játszunk, nem mindig fogadok szót.
De azért Anya szerint ügyes nagy kislány vagyok már. Megtanultam egyedül kifújni az orromat, reggelente egyedül öltözök fel, mikor oviba kell menni, vigyázok a kistestvéremre, és mikor elaludt, be is takargatom, hogy meg ne fázzon. Vigyázok, hogy semmi kis dolgot ne vegyen a szájába és szólok Anyának, ha rosszat csinál.

Idén is kipucolt kiscsizmákkal várlak:

Regina"


A levél november elején került feladásra, és 2 hétre rá meg is érkezett a válasz. Az első nagyon kellemes meglepetés volt, hogy a levelet nem csak Reginának, hanem Martinnak is címezték. Egy nagyon kedves manóhoz került a levél, mert majdnem két oldalas levélben válaszolt Reginánk.

"Kedves Regina és Martin!
Hópihe kicsi manóm lelkendezve szaladt hozzám, amikor nekem segítvén, Ő bontotta fel a leveledet: - Mikulás bácsi! Regina pont olyan pirosra színezte a kabátodat, amilyen a valóságban! - kiáltotta. És valóban. Lenyűgözően szép! Oly annyira, hogy ki is tettem a szobám falára. Ide a szemem elé, ahol várni szoktam, hogy a szarvasaim patáinak csillogását meglátom a messzi távolban a hófödte csúcsok felől. Most is épp várom őket. Ma Szélvész, Villám és Üstökös volt a soron, hogy a gyerekek leveleit, rajzait elhozzák nekünk ide a birodalomba.
Bizony-bizony a Nagy Könyvembe csudasok szép és jó dolog van beírva a neved mellé Regina. Tudok róla, hogy az óvodában szépen ellátod a rád bízott feladatokat, a terítésnél kiosztasz mindent és egyre több dalt és verset tanulsz meg. A balett-tudásodnak is híre ment, ugyanis nem csak Édesanyád, hanem bizony mi is a manókkal megkukucsáltunk a távolba-látóval. Nova több sem kellett a manóknak, szinte azonnal flippeket meg floppokat ugráltak és próbáltak spárgázni. 
Az alvás-elalvás kérdésköre nálunk is probléma volt egy időben, de aztán csillámporból álomfürjeket küldtem a kismanóknak, s azon nyomban elaludtak. Ez neked is segíthet. Írj 3 kört a mutató ujjaddal a levegőbe, majdt mutass a már alvó Martinra. Ha szerencséd van, pár perc múlva becsukod a szemedet és az álomfürjek visszahozzák az alvást hozzád is!
Úgy érzem, azért nagyon sok szabályt kell már betartania egy 4 éves kislánynak is, aki különben már nagylány. Kérlek, ne haragudj Martinra! Ő még - te is tudod - a várépítésben nem olyan jó, csak a várrombolásban. Ha legközelebb ledönti a tornyodat, javaslom, hogy nevess vele együtt!
Nos. Megjöttek a szavasaim, nekem is mennem kell, hogy tudjam, minden rendben van velük!
Legyetek továbbra is jó gyerekek, fogadjatok szót Édesanyátoknak, szeressétek egymást és ami a legfontosabb, hogy játszatok sokat!

Szeretettel: Mikulás bácsi"



Idén nem adtam oda azonnal a levelet Reginának, hanem majd a csizmájában várja a többi ajándékkal együtt.
Nagyon kíváncsi vagyok, idén mit szól hozzá.

Idén is minden elismerésem a Mikulás Birodalom minden manócskájának, hogy időt, energiát, kreativítás nem sajnálnak, hogy ilyen kedves levelet írjanak minden gyereknek, vagy inkább anyukának, akik szintén nem kevés kreativítással írnak a gyerkőc nevében, és talán jobban várják a választ, mint maga a gyerek.

2015. július 21., kedd

Martin - 10. hónap

Méretek:
Súly: 8630 g
Hossz: 74,5 cm

Történések:
Mozgalmas, eseményekkel teli hónapon vagyunk túl, amikor elég sokat vettük igényben a Mama segítségét.

2015. június 23.
Megkezdődött az ovi-szünet Reginának, és elment Jutka mamához és a Papához egy hétre nyaralni, így aztán Martin egy héten át élvezhette, hogy csakis rá figyelünk. A napirend egész jól kialakult, hiszen minden nap a tízórai után hatalmasakat sétáltunk, ő pedig nagyokat aludt. Jól szórakoztunk, és hosszú idő után legalább volt időm és energiám is, hogy főzzek neki, amit ő hol értékelt, hol nem, de alapvetően szerencsére nagyon jó étvágya van.

2015. június 24.
A nagy szabadságnak köszönhetően, és hogy egyre inkább próbálgatja Martin a szárnyait, ami az álldigálás illeti, bekövetkezett az első komolyabb esés, és ezzel együtt az első baleset is. A vicces a dologban, hogy Reginának is teljesen hasonló sérülés volt az első, kb. ugyanebben a korban.

Martin és a balesete
Regina és a balesete

2015. június 25.
VÉGRE!!!! Kibújt az első fogacska. Azt hittem, már sosem látok fehér gyöngyöcskéket a vigyorgó kis szájában. Ahhoz képest, hogy kb. 3 hónapos kora óta meg volt duzzadva a fogínye, nem kapkodta el a dolgot.

2015. július 3-5.
Győrköc fesztivál, ami Martin számára azt jelentette, hogy két vidám napot tölthetett a Mamával, mivel ő még ez nem élvezte volna, Reginában viszont annyi energia volt, hogy ketten Apával nem bírtuk a lépést tartani vele. Azért szombat este őt is bevittük a városba, de végigaludta a sétát. De jövőre már ő is aktív részese lehet a játéknak.
Mivel szokás szerint 35 fok volt a fesztivál ideje alatt, ezért szombaton a játék mellé beiktattunk egy kis starndolást is, így Martin első ízben próbálhatta ki, milyen is a kádon kívül másban is fürödni.


2015. július 7.
A nap, amikor Martin is szintet lépett, és megörökölte Regina autósülését, így most már ő is menetiránynak megfelelően utazik az autóban, és nagyon élvezi. Én meg örülök, hogy végre látom, mit csinál, és nem csak Ninna elmondására kell hagyatkoznom.



Bár én még vártam volna egy kicsit, hogy nagyobb legyen a kontraszt az előtte-utána képen, de Apát nagyon zavarta, hogy Martinnak hosszú a haja és rálóg a fülére, így átestünk az első hajvágáson is. (bár Apa nem szereti a többesszámot, de mivel Martin az én ölembe ült, ezért azt hiszem, most jogos). Martin olyan nyugodtan viselkedett, hogy az egész fodrászat Martint nézte, ahogy szépen tűri, hogy géppel felnyírják a haját, majd ollóval összeigazítsák. Közben játszott és szokásához híven vigyorgott. Bár fénykép nem adta vissza a változást, nekem azért nagyon tetszett, és az eddig is okos fejecskéje csak még okosabbnak tűnt a szépítkezés után.



2015. július 8.
Az első közös mini-nyaralás. Egyik kedvenc helyünkre Sárvárra esett a választás. Regina már tavaly is volt, amikor letesztelte a gyerekrészleget. Sajnos akkor az idő sem volt éppen megfelelő, és Regina is lázas volt, de ennek ellenére nagyon élvezte. Mivel Martin sem kapott sikítófrászt az ikrényi víztől, ezért gondoltuk, kipróbáljuk, mit szól egy kis élményfürdőzéshez.
A nyaralást most is beárnyékolta az időjárás előrejelzés, így aztán egy kis fürdés, lángos és még egy kis fürdés után szedtük is a sátorfánkat, és indultunk is haza. (a nyaralás utóhatása, hogy Regina másnapra belázasodott, és torokgyulladás lett a diagnózis, az antibiotikum hatására pedig újra kijött a herpesz a szemén)





2015. július 11.
Sok szervezés előzte meg, mert az időpontegyeztetés nem egyszerű dolog, de Martin végre bemutatkozott a leendő keresztapukájának. Ágota, a leendő keresztanya már egészen pici kora óta ismeri, és már többször találkoztak, de Ottóval még nem sikerült összefutnia, így most ezen is túl voltunk. Aztán Martin jó nagyot játszott Dorci játékaival, és ha én, a gonosz anya nem mondom, hogy menet van, mert már ideje aludni, akkor ő is, Regina is akár reggelig játszott volna.


2015. július 15-16.
Martint kicsit a Mamára bíztuk, mert Reginával az ausztriai Familyparkba és Lipótra kirándultunk, oda pedig Martin még kicsi lett volna, és főleg a nagy meleget és az egész napos babakocsiban való ülést nem bírta volna, így aztán a Mamával próbálták túlélni a panelban a 35-38 fokos hőséget. Természetesen a Mama elmondása szerint Martin egy angyal volt.

2015. július 17-19.
Egy kis kirándulás Kistarcsára, beiktatva ismét egy kis strandolást, és egy villám talit a Duna-parton az unokatesókkal.





Kirándulós:
Kirándulásból a hónapban jutott elég. Gyakorlatilag táskából és böröndből éltünk, és a nappali állandó csatatérré változott. Táskába be, táskából ki, mosás, táskába vissza. Persze ez csak nekem jelentett gondot, a többieknek csak az élvezet része jutott a dologból. Bár  jól elfáradtam, jó volt a mozgalmasság, és az, hogy a gyerekek mindent nagyon élveztek.


2015. június 21., vasárnap

Martin - 9. hónap

Méretek:
Súly: 8170g
Hossz: 73 cm

Történések:
2015. május 31.
Martin első gyereknapja. Mivel az idő is kellemes volt, és Regina már igényli, hogy meg is ünnepeljük a napot, ezért szabadtéri programot terveztünk, és az Aranyparton lévő gyereknapot választottuk. Én úgy terveztem, hogy míg Reginával végigjárjuk a játékokat, addig Martin jó nagyot alszik a levegőn. De Martin nem így tervezte, és ő is mindenről tudni akart, így aztán figyelmesen és nyugodtan végignézte a babakocsiból, ahogy a nővére játszik. Aztán dél felé jelzett a pocak, és bár Regina még maradt volna, így mennünk kellett, de jövőre már Martin is jobban fogja élvezni a dolgot.



2015. június 2.
Gyereknap volt Reginánál az oviban is, és mivel Martinra nem volt ki vigyázzon, így jött ő is. Ami nem jött be vasárnap, a hivatalos gyereknapon, az bejött az oviban, ugyanis Martint leállítottam a babakocsiban egy fa alá az árnyékba, és ő szépen végigaludta azt a 2 órát, amíg a gyereknap tartott.



2015. június 13-14, 16,18.
A balatoni kirándulásból egyenesen az ügyeletre vezetett az utunk, mivel Regina az éjszakát köhögte végig, Martin pedig a délutáni alvásából ébredt úgy, hogy majdnem megfulladt. Az ügyeleten nem talált a doktornő semmit náluk, mindkettőre annyit mondott, hogy náthás. Mivel Martin vasárnapra még rosszabbul lett, visszavittem, akkor kapott köptetőt.
Regina vasárnaptól kezdve fájlalta a fülét, így kedden délután elvittem a háziorvosunkhoz. Reginánál nem talált semmit, Martinnál viszont megállapította, hogy hurutos fülgyulladása van, így egyből kapott gyógyszert.
Az ügyeletről eddig is meg volt a véleményem, de hogy két orvos közül egyiknek sem jutott eszébe a fülébe nézni, mikor a háziorvosunknál az egy vizsgálat során alap dolog, ettől valahogy ki tudok borulni. És szegény Martin két napot szenvedett feleslegesen. Aztán mivel csütörtökre sem javult a füle, jöhetett az antibiotikum, amitől csak hogy szép és kerek legyen a történet, az én Pici Fiam szájpenészt kapott.
Természetesen az étvágya a betegség miatt egyenlő lett a nullával, így a nagy nehezen összeszedett súly egy része megint távozott.
Ami számomra megdöbbentő, hogy Martin milyen türelemmel és nyugalommal tűrte a betegséget, amit én is elkaptam tőle, és úgy fájt a fülem, hogy fájdalomcsillapítót kellett bevennem. Ő pedig egy hang nélkül tűrte, csak azon lehetett észrevenni, hogy valami nem passzol nála, hogy nem evett, többet aludt, és 2 napig nem volt happy baba.

Kirándulós:
Mivel a június 13-ai hétvégére nagyon meleget jósoltak, ezért úgy gondoltuk, elmenekülünk a Balatonra, mivel Regina nagyon szereti a vizet, Martin még úgysem látta a Balatont, és Regina is kb. ennyi idős volt, mikor először elmentünk vele. Sajnos a meteorológusoknak nem szóltak, hogy a Balatonon viharos szél van, és emiatt meleg sem volt igazán. Szerencsére azért a parton volt gyerekmedence, így Regina tudott fürödni, volt játszótér, így kijátszotta magát, de mivel Martin már pénteken sem érezte jól magát, az idegen helyen pedig nem is nagyon evett, az ebéd utáni alvásából pedig köhögve ébredt, így aztán délután 1 órakor jöttünk is haza, és egyenesen az ügyeletre mentünk.



2015. május 21., csütörtök

Martin - 8. hónap

Méretek:
Súly: 7980 g
Hossz: 70,5 cm



Történések:
A múlt hónap negativ történései után úgy gondoltam, hogy ez a hónap eseménytelenül tűnik, és azt mondom, hogy ez jó. Nagyon jó. Semmi nem történik, csak Martin szépen nő, fejlődik, és végre én is nyugodt vagyok.

2015. április 27.
A betegség utáni súlyellenőrzés. Bár Martin étvágya még nem az igazi, de azért némi küzdelem árán napról napra nő a bevitt mennyiség, így a súlya is gyarapodott. A mérés eredménye 7120 g-ot mutatott, ami azt jelentette, hogy majdnem visszanyerte a betegség előtti 7 hós súllyát, tehát egy hónap lemaradásban van saját magához képest is, és a nagykönyvitől is elmarad, de legalább hízásnak indult.

2015. május 6.
Ahogy az elején mondtam, én megelégedtem volna egy nyugodt hónappal, amikor Martin csak eszik és hízik. Minden szépen visszakerül a régi kerékvágásba, és egész egyszerűen csak happy baba lesz.
Martin azonban úgy döntött, hogy erre a hónapra is tartogat még meglepetést, és egyszer csak fogta magát, és felült. Igaz, hogy még csak valamiben kapaszkodva, de már ül, és ezzel szabaddá vált mindkét keze.



2015. május 7.
Úgy látszik, családi hagyomány, hogy nem kell túl sok időt hagyni egy-egy fejlődési ugrás között, és Reginát követve, Martin is letudta egy héten belül az ülést és a felállást. Innentől természetesen az esések és ezzel egyenes arányban a sírások száma is növekedett, és innentől amit el lehet érni, azt el is éri, így Martin nyújtózkodik, én pedig pakolok, hogy a fontos és értékes dolgok kívül essenek a hatótávolságán.




2015. május 18.
Rögtönzött pozsonyi kirándulás, némi vásárlással egybekötve, és egy Dunakilitin elköltött ebéddel megkoronázva.




Kirándulós:
A nyugalomba az is beletartozott, hogy nem mentünk sehova, egy rövidke pozsonyi kirándulást leszámítva, ahol Martin szokásához híven angyalként viselkedett, és csak akkor reklamált egy keveset, mikor éhes volt. Bár aludni már nem igazán akart, szép csendben elnézelődött.


Az anyaságról:
A nyugodság ebben a hónapban rám is jellemző volt. Martin hízott, nekem pedig ezzel egyenes arányban nőtt a nyugodságom, hogy pici fiammal minden rendben van. Másik oldalról azonban most, hogy Martin felállt, sokkal több figyelmet igényel, hogy éppen hol és minek esik neki. Végre hallottam Martint rendesen sírni, mert ugye a kiságyban felállni könnyű, és nagyon buli dolog, de leülni nehezebb. És amíg nem jött rá hogyan kell, addig állt, míg el nem fáradt, és a sírására be nem mentem hozzá és meg nem mentettem.



Tesó-ügy
Talán a legjobban Reginának tetszik, hogy Martin felállt, ezért az elején minden egyes alkalommal kiabált, mikor Martin felállt a kiságyban, hogy nézzem meg, mit csinál. És persze kiabált, mikor Martin nem tudott leülni, hogy segítsek neki. Aztán egy idő után ő segített neki, amit Martin nem mindig értékelt. Mióta Martin felült, egyre többet tudnak együtt játszani, hiszen Martin kezei is szabadok lettek. Ennek megvan az előnye is, hátránya is. Regina nagyon türelmeseneljátszik Martinnal, amikor olyan kedve van. Építenek, és főleg rombolnak együtt. Ha viszont nincs kedve a testvérével játszani, akkor kezd előjönni az akaratosság, irigység, egy kis erőfitogtatás, hogy Martin tisztában legyen azzal, hogy mégis ki hol áll a rangsorban. Már most elkezdtem mondogatni Reginának, hogy vigyázzon, mert eljön az idő, amikor az erőarányok megfordulnak, de egyenlőre nem vesz komolyan. Lényeg a lényeg, még mindig imádják egymást.



2015. április 21., kedd

Martin - 7. hónap

Méretek:
Súly: 6800 g
Hossz: 69,5 cm



Történések:
2015. március 30.
Reginának szüksége van az energialevezetésre, és ha az idő nem engedi a szabadprogramot, B tervként szokott szóba jönni a játszóház. Nagyon jó időpontot választottunk, hiszen mi voltunk egyedül, így a gyerekek kiélvezhették az egész helyet. És igen. Martin is nagyon élvezte, hogy a babák részére elkerített területre letettük, és kedvére kúszhatott. Némi segítséggel pedig kipróbálta a csúszdát és a szivacsmotort is.



2015. április 5-6.
Már a Húsvét előtti hetekben az időjárás jelentést lestem, hogy idén is olyan jó idő legyen a tojáskereséskor, mint tavaly. Sajnos annyira nem jöttek össze a dolgok, hiszen hideg volt, fújt a szél, de legalább nem esett.
A Húsvétot két részletben oldottuk meg. Egyszer az Öcsémékkel, egyszer pedig csak úgy kis családostul. Martin sok mindent nem vett észre a forgatagból, de Regina lelkesen kereste az ajándékokat, és vitte oda Martinnak, amiről úgy ítélte meg, hogy az az övé.






Sajnos a hónap további része teljesen összefolyik. Martin összeszedett valami fosós-hányós vírust. Én előtte már két hétig alig bírtam enni, tehát valószínűleg Martin tőlem kaphatta el. Így utólag már voltak jelek, hogy valami nem passzol, mert bár még a hozzátáplálás elején voltunk, de nagyon jól indultak a dolgok, és aztán most mégsem akart enni. Aztán egyik nap sorozatban hányta vissza azt a kevés anyatejet is, amit sikerült belediktálnom. Éjjel óránként fent volt, és egyébként sem volt olyan aktív, mint ahogy tőle megszoktam. Aztán másnap, mikor bontottam ki a pelenkából, olyan történt, amit még csak meséltek nekem. Olyan sebességgel távozott a szinte víz a pici fenekéből, hogy a pelenkázóval szemben lévő szekrényig is elért.
Szerencsére a betegsége gyakorlatilag 1 nap alatt túl voltunk, de Martin majdnem fél kg-ot vesztett a súlyából, ami az ő korában és súlyával elég soknak számít. Így aztán mindig grammnak, amit bele tudtam diktálni, nagyon örültem.
Anyaként, nem volt elég, hogy Martin beteg volt, még Reginát is "száműztem" a Mamához a biztonság kedvéért. És bár Regina nagyon élvezte a nyaralást, és eszébe sem jutott hazajönni, nekem azért nagyon hiányzott annak ellenére, hogy nagyon nagy könnyebbség volt, hogy róla nem kellett gondoskodnom, és én is tudtam pihenni.
Szóval azt hiszem, nem ez a hónap lesz az, amire a legszívesebben fogok emlékezni, és nagyon örülök, hogy ezen is túl vagyunk.


2015. március 31., kedd

Oviban történt - Március

2015. március 5.
- A lányok függöny mögött pisilnek, a fiúk nem.



2015. március 9.
- Ma büdi volt a WC-ben. A Hanna feneke volt büdi.
- A lányok nem engedtek fel a pacira, még kicsike vagyok.

2015. március 10.
Regina ma unatkozott az oviban a foglalkozáson, ezért úgy döntött, egy gyöngyöt dug az orrába, ezért aztán megjártuk a sürgősségit, ahol aztán a fül-orr-gégész egy pillanat alatt kikapta a gyöngyöt, és Regina legnagyobb baja az volt, hogy lemaradt a torna óráról.

2015. március 11.
- A Robika azt mondta, csúnya vagyok.

2015. március 12. 





2015. március 13.
- A Flórácska beteg. Adtam neki enni, inni, ápolgattam is, de nem akart meggyógyulni.

2015. március 19.
Ma a Mama ment Regináért az oviba, aki éppen az uzsonna után segített az óvónéninek összepakolni a tányérokat, poharakat és evőeszközöket.

2015. március 20.
Ma azzal fogadott Erika néni, hogy nagyon megdicséri Reginát, mert nagyon figyelmes, mert amikor észrevette, hogy ceruzát hegyet, szó nélkül vitte neki a szemetest, hogy abba potyogjon a szemét. Ezenkívül nagyon ügyesen ő volt az első, aki elaludt aznap.

2015. március 25.
- Robika azt mondta, hogy nagyot nőttem.
- Hozott az óvónéni egy IGAZI répát.

2015. március 30.


2015. március 21., szombat

Martin - 6. hónap

Méretek:
Súly: 6800 g
Hossz: 69,5 cm



Történések:
2015. március 5-7.
Bár az időjárás nem volt éppen megfelelő, ismét ellátogattunk Kistarcsára, és programokban most sem volt hiány.
Pénteken a veresegyházi Medveparkot néztük meg, ami biztos élvezhetőbb lett volna, ha pár fokkal melegebb lett volna. Majd Veresegyházán, egy rokon éttermében ebédeltünk. Szombaton pedig az öcséméknél tettünk egy rövid látogatást.




2015. március 13.
Össze-vissza egy nap volt. Sem az időjárás, sem a kifelé törekvő fogacskák nem kedveztek Martin kedvének, így aztán az alvása sem a megszokott időszakokra esett, és nem is volt olyan hosszú, hogy kipihenje magát, ezért este 6 felé már elég nyűgös volt. Mivel aludni nem akart, letettem a játszószőnyegre, míg megcsináltam a fürdővízét. És ekkor valami megváltozott. A nyöszörgésből gőgicsélés, majd nevetés lett, én pedig úgy döntöttem, akkor kicsit elhalasztjuk a fürdést, amíg jól érzi magát. Pontban este 7 órakor Martin úgy döntött, a gurulás már nem a megfelelő haladási mód, hiszen nem elég célirányos, ezért fogta magát, és teljesen szabályosan elkezdett kúszni.

2015. március 19.
Martin bébihordozójában lassan több kilométer van, mint amennyit egy átlagember kirándul, főleg ha hozzávesszük, hogy ebből mennyit töltött határon kívül.
Ebben a hónapban sem maradhatott el egy bécsi kirándulás, és bár némileg tartottam tőle, mivel már nem csak eszik és alszik, Martin ismételten egy angyalként viselkedett. Az oda-vissza utat végigaludta, és még mi shoppingoltunk, ő vagy nézegetett vagy aludt. Az evéssel sem volt semmi gond, hiszen a bébihordóban nagyon szépen tátotta a kis száját, miközben én kanalaztam neki a gyümölcsöt.





Ügyeskedés - fejlődés:
Martin igencsak rákapott a mozgás ízére, így azok után, hogy 5 hónaposan átfordult a hátáról a hasára, másnap már rá is jött, hogy ez remek módja a helyváltoztatásnak, így elkezdett gurulni.
Nem kellett sokat várni, és a gurulásból újabb haladási formát választott, a sokkal célravezetőbb kúszást.
A kezecskéje továbbra is nagyon ügyes, és napról napra ügyesebb, és egyre többet beszélget.

Annak idején azt hittem, a hozzátáplálást nem is tudtam volna jobban csinálni, mint ahogy Reginával csináltam, hiszen nagyon jó evő. Akkor szoptatás után kapta a gyümölcsöt, mert nagyon féltem, hogy hamar elfogy a tejem, ha nem szopizik eleget. Most egyáltalán nem görcsöltem a hozzátápláláson. Nem foglalkoztam vele, hogy milyen sorrendben szopizik és eszik, csak úgy kialakult a rend, és nagyon jól működik. A kanalazás is nagy élvezet és nagyon szép adagok tűnnek el a kis bendőben, és a tejem mennyisége sem csökken. Egyenlőre tízórainak és uzsonnának kap Martin gyümölcsöt, és naponta 5-6-szor szopizik, igény szerint. Már kipróbáltunk mindent, amit 5 hónaposan lehet enni: alma, őszibarack, sütőtök, krumpli, cékla, sárgarépa, zab, rizs, és mindnek nagy sikere van.

Alvás terén Martin nagyon jó baba. Bár 2-szer kel éjjel, szopizás után egyből alszik tovább. Azt hiszem, a fura pózokban való alvás családi vonás, sőt, ha lehetséges, Martin még túltesz Reginán is.






Kirándulós:
Ebben a hónapban sem hazudtoltuk meg magunkat, ami a kirándulásokat illeti, és keletre-nyugatra tettünk egy-egy kitérőt. Martin egyenlőre nagyon jól viseli a hosszabb utakat is, hiszen ha sikerül, mindig alvásidőre időzítjük az utazást. A kirándulások többi részében pedig érdeklődve figyel, ha pedig elfárad, alszik egy kicsit.

Divatolós: (mert hiába férfi, öltözködni kell)
Már nagyon várom a tavaszt, hogy ne kelljen kiskabáttal eltakarni a sok cukibbnál-cukibb ruhácskákat.

Az anyaságról:
Azt hiszem, kezdem kapiskálni, milyen is az az anya-fia szerelem. Egyszerűen oda vagyok érte. Minden pillanatért, amit Martinnal tölthetek. Biztos Regina iránt is valami hasonlót éreztem annak idején, de úgy érzem, akkor nem tudtam maximálisan kiélvezni az anyaság szépségeit, a folyamatos aggódás miatt, hogy jól csinálom-e. Most viszont Reginán már tudom, hogy ha Martint is úgy nevelem, akkor meg leszek magammal elégedve, így már nem görcsölök annyira. Martin annyira jó fiú, mintagyerek, hogy azt hiszem, a Jóisten Martint adta nekem jutalmul, mert Reginát jól neveltem.



Tesó-ügy:
Bár van testvérem, méghozzá ugyanúgy öcsém, mint Reginának, és nagyon jó gyerekkorunk volt, mégis csodálattal nézem azt a varázst, ami a két gyerek között van.



 Hogy Regina hogy óvja Martint, és hogy Martin milyen csodálattal néz rá. Imádom, ahogy délutánonként Reginának az az első, mikor az óvodába érte megyek, hogy megkérdezze, Martin hol van. Imádom, ahogy fogja a babakocsi karfáját, és szépen ballag a babakocsi mellett. Imádom, ahogy a régi játékait sorra szedi elő, hogy odaadja Martinnak. És imádom, ahogy imádják egymást.

2015. február 27., péntek

Oviban történt - Február

Regina nagyon szereti az ovit, és éppen ezért, minden nap van valami, amit mesélnie kell. Én pedig próbálom megjegyezni, és lejegyezni:

2015. február 16.
- Homokoztak a fiúk, és nem engedtek lyukat ásni.
- A Hajnika párja voltam, mikor sétáltunk.
- Villa (róla nem derült ki, hogy Csilla, vagy Villő, vagy valami egyéb, de az tuti, hogy kislány) rossz volt, ezért nem mehetett sétálni, át kellett mennie a Maci csoportba
- A Barnus megtalálta a csatomat, és visszaadta nekem

2015. február 17.
- Büntiben álltam, mert nem figyeltem Erika nénire, a többiek meg labdáztak

2015. feburár 25.
- A lányoknak a WC-ben van függöny, hogy ne lássák őket, mikor pisilnek.
- Ma megnéztük a Holleányt. (Holle anyó)

2015. február 26.
- A bácsik kiszínezték kívül az óvodát.
- A fiúk elmentek focizni.
- Én voltam a legügyesebb az alvásban.
- A szívecskés nadrágom pont illik a szívecskés kispárnámhoz.

2015. február 27.
- Ma aludtam.
- Voltam a zárócsoportban. (Ami azért hihetetlen, mert 15:35-kor értem oda Regináért az oviba)

2015. február 21., szombat

Martin - 5. hónap

Méretek:
Súly: 6270 g
Hossz: 67 cm



Történések:
2015. január 30 - február 1.
Ismét Kistarcsán töltöttük a hétvégét, amit Regina betegsége kicsit beárnyékolt. Szombaton Reginával cirkuszba mentünk, így Martin először maradt egyedül Jutka mamával és a Papával. Szerencsére a 3 órás távollétemből 2-őt átaludt, így nagyon nem is hiányoztam neki.
Este aztán Regina maradt otthon, és Martinnal mentünk vacsorázni, akinek elvileg át kellett volna aludnia a vacsi időtartamát, gyakorlatilag viszont esze ágában sem volt lecsukni a pici szemét, inkább élvezte, hogy mindenkit levesz a lábáról.



2015. február 5.
Egy újabb oltás időpontja, amit szokás szerint Martin nagyon jól viselt, és mivel Regina sem volt oviban, így ő is elkísért bennünket, és ő is vigasztalta Martint. Legnagyobb megdöbbenésemre Martin 1 hónap alatt csak 200 g-ot hízott, pedig biztos vagyok benne, hogy nagyon jól eszik, és mivel nyugodt, nem sírós baba, ezért éhes sem lehet. Biztos közrejátszik a betegség is, és hogy elég mozgékony baba, de biztos ami biztos, elérkezettnek láttam az időt, hogy valami mást is kapjon már az anyatejen kívül.




2015. február 9.
Ezt a délelőttöt is a doktor néninél töltöttük, mert Martin újra elkezdett köhögni. Hogy őszinte legyek, már nagyon elegem van ebből a betegségek időszakból. Megvizsgálta, nem talált semmi komolyat, a szokásos gyógyszereket kell szedni, aztán majd lesz valami.

2015. február 10.
A nap, amikor Martin rájött, hogy a kaja nem feltétlenül jelenti Anyát. Miután egy hétig kerestem az almareszelőt, amit annak idején nagyon jó helyre elraktam, hogy ha még szükség lesz rá, akkor meglegyen, megérkezett a bioalma is, így megkezdhettem a hozzátáplálást.
A reakció kb. hasonló volt, mint annak idején Regináé, és hát lássuk be, az édes anyatej után a savanykás alma nem épp a legjobb íz, amit egy baba érezni szeretne, de azért 3 kanál lecsúszott.





2015. február 13.
VÉGRE!!!! Ma úgy hívhattam fel a doktor nénit helyzetjelentést adni, hogy mindkét gyerkőcöm egészséges. Kerek egy hónapba került, és remélem erre az évre le is tudtuk a nekünk rendelt betegségeket.

2015. február 21.
Azt hiszem, Martin elindult egy úton, és az előzőhöz hasonlóan, fontos dátumhoz köti a fontos történéseket. Így ma a hátáról a hasára fordult. Bár a fontos pillanatról lemaradtam, az biztos, hogy én a hátára tettem le, és mikor legközelebb a szobában voltam, akkor már hason volt, és boldogan vigyorgott rám.


Ügyeskedés - fejlődés:
Bár a nagy mozgásokat tekintve Martin fejlődése sokáig stagnált, és csak hasról hátra fordult, azt is csak nagy ritkán, azért a hónap végén beerősített, és a hátáról a hasára is megfordult. Már voltak előjelek, és tudtam, hogy nem sokat fog magára váratni a mutatvány, hiszen az oldalára nagyon ügyesen fordult, majd a kis lábait is felhúzta, majd a felső lábát keresztbe rakta, és innentől már csak az a pici lendület, és meglepődés hiányzott, hogy az egyensúlya átbillenjen. Aztán ahogy rájött a dolgokra, már a helyváltoztatást is megoldotta, és már nem nagyon marad a szőnyegén.
A finom mozgásokban viszont hihetetlenül ügyes. Olyan pontossággal csap le a tárgyakra, és még a pici cumit is pontosan a szájába tudja igazítani.
Felfedezte, hogy a lába is a teste része, mi több, egészen a szájáig tudja emelni, és ez nagyon tetszik neki.




Kirándulós:
A kistarcsai kiránduláson kívül városon belül maradtunk, és az esős idő miatt sajnos a lakásból sem nagyon tudtunk kimozdulni. Még szerencse, hogy hétköznapokon Reginát visszük és hozzuk az oviból, így aztán időjárástól függetlenül menni kell, ha tetszik, ha nem.

Divatolós:(mert hiába férfi, öltözködni kell)
Az a helyzet, hogy Martin olyan mértékben elkezdett nyúlni, hogy komoly bajban vagyok, ami a ruhatárát illeti. Ugyanis én abban a tudatban éltem, hogy még számtalannyi body, kisnadrág és felső sorakozik a szekrényben, amik bevetésre várnak. Aztán ahogy az öltözködésre került a sor, a legtöbbje kicsinek, vagy rövidnek bizonyult, így aztán a szekrényből kikerültek, ami most szinte üresen tátong, nekem pedig sürgősen beszerző körútra kell mennem, hogy újra legyen választék.




Az anyaságról:
Egész egyszerűen imádom ezt a kis emberkét. Érdekes, vagy nem érdekes, de az a gondolat, ami Martin születése előtt sokat foglalkoztatott, hogy vajon tudok-e úgy szeretni még egy gyereket annyira, vagy úgy, mint Reginát, egyszerűen fel sem merül bennem. A szeretet nem osztódik, inkább sokszorozódik a gyerekek számának növekedésével.
Mivel Martin még mindig mintababa, egy másik gondolat is eszembe jutott, amit annak idején Édesanyám mondogatott. Mégpedig:
"Minden nő a tökéletes férfit keresi. Aztán mikor rájön, hogy ilyen nem létezik, szül magának egyet. És mikor ez a kis-pasi betölti a 3. életévét, rá kell jönni, hogy ez után a kor után meg egyik férfin sem lehet változtatni."
Nos, én egyenlőre abban a stádiumban vagyok, hogy megszültem magamnak a tökéletes férfit, és szeretnék még legalább 2 és fél évig, vagy még tovább ebben az álomvilágban élni.



Tesó-ügy:
Csodának tartom, ahogy Regina viszonyul Martinhoz. A szakemberek is azt mondják, hogy a testvérféltékenység elkerülhetetlen, de szerencsére ennek még legapróbb jelét sem látom. Regina imádja Martint, Martin pedig csodálattal néz Reginára. Regina reggelente ébreszti Martint, majd boldogan újságolja, hogy mosolyog rá. Minden érdekli, ami Martinnal történik, és ebbe tényleg minden beletartozik, még a kaki színe is. Nagyon szépen eljátszanak egymással, vagy inkább még egymás mellett.



Martin pedig nagyon jókat kacag Reginán, amikor az valami számára vicceset csinál.
Csodálatos, amilyen gyengédséggel Regina a testvéréhez tud nyúlni, és akinek csak teheti, elújságolja, hogy Martin az ő kistestvére.