Miután a tavalyi évet úgy kezdtük, hogy mindkét gyereknek felváltva volt hörghurutja, és az egész januárt végigbetegeskedték, idén nagyon örültem, hogy mind az ünnepeket, mint a januárt megúsztuk betegség nélkül.
Nos nem örülhettem sokáig, mert azzal, hogy február 2-án Reginát hazaküldték ebéd után, mert hányt, el is kezdődött a kálváriánk. Másnapra Ninna belázasodott, aztán jött a köhögés, nátha. A doktornéni csak sima megfázást diagnosztizált, így semmi különlegeset nem kaptunk rá. Ahogy azt várni lehetett, Ninna után Martin következett, és bár nála is csak megfázást állapítottak meg, azért mindketten átestek egy antibiotikum kúrán, mire kiláballtak a betegségből.
És mivel mindkét gyerek a láztól, a nem alvástól, és úgy egyébként is átment matrica-üzemmódba, ezért logikus volt, hogy most én sem úszom meg a dolgot. Bár én maradtam a jó kis Coldrexnél és a Sinupretnél, nekem is majdnem 2 hét volt, mire felgyógyultam.
Örültem, hogy végre minden újra a régi, Regina megy oviba, Martin szépen eszik (mert bár formás kis emberke, mindig a súlyával állunk hadilábon, mert még mindig nem éri el az 1 évesnél előírt nagykönyvi súlyát), és én is túléltem ezt a két hetet, de sajnos nem tartott sokáig.
Martin összeszedett valami entero virust, amitől először nem evett, aztán akkorára dagadt a szája, hogy Kelemen Anna megirigyelhette volna egy friss ajakfeltöltés után, és végül mindenféle hólyagok jelentek meg a száján kívül-belül.
Tehát megint következett 1 hét nem alvás, nem evés, matrica-üzemmód. A dolog szépsége megint csak az, hogy én is elkaptam. Bár nekem külső jelei nem voltak, de a gyomromra rendesen ráment, így a folyamatos gyomorfájás mellett enni sem tudtam, és amit ettem, az is hamar távozott.
Most, február 29-én, remélem végre magunk mögött hagyjuk nem csak a februárt és a telet, hanem végre a betegeskedős időszakot is.
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Junior-napló. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Junior-napló. Összes bejegyzés megjelenítése
2016. február 29., hétfő
2016. január 25., hétfő
Tökmag kis hibával (eladó)
Na jó, a világ minden kincséért sem adnám oda, se kis, se nagyobb hibával, de tény, ami tény, az eddig tökéletes gyerekünkön egy kis csorba esett, és szinte a szó szoros értelemben.
Mikor Regina megszületett, még csak eszembe sem jutott, hogy egy-egy betegségen kívül, más is történhet vele. Aztán hála a barátnőknek, és persze az internet, a facebook és a Baba-mama csoport csodálatos világának, az ember szembeszül egy csomó dologgal, amitől a második gyerkőcnél rettegni kezd.
Ilyen volt például a koszmó, amivel Martinnal küzdüttünk is vagy 2 hónapon keresztül rendesen, pedig Regiánál még azt sem tudtam, hogy létezik ilyen.
És akkor a másik rettegni való dolog a nagy esések és a velük járó balesetek.
Regina is kb. 16 hónapos lehetett, amikor nyáron kismotorozás közben jött a patka, a motor maradt, gyerek pedig repült a motoron keresztül, egyenesen a betonra. Ömlött a vér a szájából, de szerencsére maradandó nyoma nem volt a balesetnek.
Martin nem volt ilyen szerencsés, amikor hétvégén összetalálkozott az Árkád járólapjával, és bár vér nem volt, az első két fogacskájának kisebb-nagyobb darabja bánta az esést. Bár az elmúlt 6 hónapban, mióra önállóan járni tud, elég sokat esett, és a fogacskák fel is szakították hol a száját, hol a nyelvét, eddig megúsztuk ennyivel. Valahol éreztem, hogy ennek nem lesz jó vége, és ha ilyen vakmerőséggel folytatja a világ felfedezését, akkor annak baleset lesz a vége. Hát bekövetkezett. Egy esés, ahol nem a pici kezek, hanem a pici fogak értek előbb földet.
És a végeredmény:
Egy imádnivaló, csibész, mindig mosolygós, kicsit fogatlan Tökmag Martin, akit továbbra is imádunk, és úgyis hamar elröppen az az 5-6 év, míg a csorba fogacskák kicserélődnek, és gyönyörű új fogak nőnek a helyükre.
Mikor Regina megszületett, még csak eszembe sem jutott, hogy egy-egy betegségen kívül, más is történhet vele. Aztán hála a barátnőknek, és persze az internet, a facebook és a Baba-mama csoport csodálatos világának, az ember szembeszül egy csomó dologgal, amitől a második gyerkőcnél rettegni kezd.
Ilyen volt például a koszmó, amivel Martinnal küzdüttünk is vagy 2 hónapon keresztül rendesen, pedig Regiánál még azt sem tudtam, hogy létezik ilyen.
És akkor a másik rettegni való dolog a nagy esések és a velük járó balesetek.
Regina is kb. 16 hónapos lehetett, amikor nyáron kismotorozás közben jött a patka, a motor maradt, gyerek pedig repült a motoron keresztül, egyenesen a betonra. Ömlött a vér a szájából, de szerencsére maradandó nyoma nem volt a balesetnek.
Martin nem volt ilyen szerencsés, amikor hétvégén összetalálkozott az Árkád járólapjával, és bár vér nem volt, az első két fogacskájának kisebb-nagyobb darabja bánta az esést. Bár az elmúlt 6 hónapban, mióra önállóan járni tud, elég sokat esett, és a fogacskák fel is szakították hol a száját, hol a nyelvét, eddig megúsztuk ennyivel. Valahol éreztem, hogy ennek nem lesz jó vége, és ha ilyen vakmerőséggel folytatja a világ felfedezését, akkor annak baleset lesz a vége. Hát bekövetkezett. Egy esés, ahol nem a pici kezek, hanem a pici fogak értek előbb földet.
És a végeredmény:
Egy imádnivaló, csibész, mindig mosolygós, kicsit fogatlan Tökmag Martin, akit továbbra is imádunk, és úgyis hamar elröppen az az 5-6 év, míg a csorba fogacskák kicserélődnek, és gyönyörű új fogak nőnek a helyükre.
2015. november 21., szombat
Levél a Mikulásnak 2015
Mivel tavaly nagy sikere volt a Mikulástól kapott levélnek, így idén is nekiveselkedtem, hogy levelet írjak. Bár egyszerű dolognak tűnik megírni egy levelet, azért 4 éves aggyal gondolkodva, és főleg, egy A4-es lapra leírva egy év eseményeit, úgy, hogy abban jó is, és némi rossz is legyen, nem is olyan könnyű. Ami pedig nekem a legnehezebb részét jelenti, hogy az egészet folyóírással megírjam.
Én megírtam a levelet, aztán Reginával egyeztettük a leírtakat, megkérdeztem, mit írjak még bele, kicsit pontosítottunk rajta, majd együtt kerestünk egy neki tetsző kifestőt, amit egy héten keresztül színezett, mire majdnem tökéletesnek minősítette, így feladhattam a levelet a rajzzal együtt.
Én megírtam a levelet, aztán Reginával egyeztettük a leírtakat, megkérdeztem, mit írjak még bele, kicsit pontosítottunk rajta, majd együtt kerestünk egy neki tetsző kifestőt, amit egy héten keresztül színezett, mire majdnem tökéletesnek minősítette, így feladhattam a levelet a rajzzal együtt.
"Kedves Mikulás!
Bartha Regina vagyok, és decemberben leszek 4 éves. Biztos emlékszel rám, mert már tavaly is írtam, és akkor küldtél nekem jegyet a színházba, amit utólag is szeretnék megköszönni. Nagyon jól éreztem magam.Mivel még a kistestvéremet nem vihetném magamnak, ezért idén egy szép hosszú levélnek is nagyon fogok örülni.
Nagyon jól telt az évem. Januártól oviba kezdtem járni. Pillangó lett a jelem, amit nagyon szeretek. Az oviban nagyon sok barátom van, sokat játszunk, verseket tanulunk, rajzolunk. Lizi a legjobb barátnőm, mindent együtt csinálunk. Nagyon sajnáltam, mikor nyáron bezárt az ovi, és nem tudtam menni. Képzeld, szeptemberben már nem én voltam a legkisebb a csoportban, így már feladatokat is kaptam. Lehettem napos, amit már nagyon vártam, és Erika néni meg is dícsért, hogy milyen szépen megterítettem. És még egy nagy dolog történt szeptembertől. Elkezdtem balettozni. Nagyon szeretem a balettruhámat, bár a balettcipő kicsit kénylemetlen, de nagyon szeretek táncolni. Ha tehetném, minden nap mennék. Anya meg szokott lesni, miközben balettozom, és gyakran figyelmeztet, hogy jobban oda kellene figyelnem Szilvi nénire, mert nem mindig akarom azt csinálni, amit mond.
Anya mindig azt mondja, akkor mehetek balettozni, ha jó vagyok, és ezekszerint jó vagyok, mert eddig mindig mehettem.
A kistestvéremet, Martint nagyon szeretem. Nagyon örülök, hogy megtanult menni, így már egyre többet tudunk együtt játszani. Este a fürdőkádban is nagy pancsolásokat rendezünk. Igaz, Anya néha rám szól, amikor nem hagyom este elaludni, de mit csináljak, ha én még nem vagyok álmos?
Nagyon szeretem a könyveket, és este még szoktam neki belőlük mesélni.
Azt viszont nem szeretem, hogy mindig ledönti a tornyomat, ha kockából építek. Vagy elveszi a babámat, kipakolja a fiókomat. Anya hiába mondja, hogy ne legyek irigy, és azért vagyunk testvérek, hogy megosztozzunk a játékokon, és együtt játszunk, nem mindig fogadok szót.
De azért Anya szerint ügyes nagy kislány vagyok már. Megtanultam egyedül kifújni az orromat, reggelente egyedül öltözök fel, mikor oviba kell menni, vigyázok a kistestvéremre, és mikor elaludt, be is takargatom, hogy meg ne fázzon. Vigyázok, hogy semmi kis dolgot ne vegyen a szájába és szólok Anyának, ha rosszat csinál.
Idén is kipucolt kiscsizmákkal várlak:
Regina"
A levél november elején került feladásra, és 2 hétre rá meg is érkezett a válasz. Az első nagyon kellemes meglepetés volt, hogy a levelet nem csak Reginának, hanem Martinnak is címezték. Egy nagyon kedves manóhoz került a levél, mert majdnem két oldalas levélben válaszolt Reginánk.
"Kedves Regina és Martin!
Hópihe kicsi manóm lelkendezve szaladt hozzám, amikor nekem segítvén, Ő bontotta fel a leveledet: - Mikulás bácsi! Regina pont olyan pirosra színezte a kabátodat, amilyen a valóságban! - kiáltotta. És valóban. Lenyűgözően szép! Oly annyira, hogy ki is tettem a szobám falára. Ide a szemem elé, ahol várni szoktam, hogy a szarvasaim patáinak csillogását meglátom a messzi távolban a hófödte csúcsok felől. Most is épp várom őket. Ma Szélvész, Villám és Üstökös volt a soron, hogy a gyerekek leveleit, rajzait elhozzák nekünk ide a birodalomba.
Bizony-bizony a Nagy Könyvembe csudasok szép és jó dolog van beírva a neved mellé Regina. Tudok róla, hogy az óvodában szépen ellátod a rád bízott feladatokat, a terítésnél kiosztasz mindent és egyre több dalt és verset tanulsz meg. A balett-tudásodnak is híre ment, ugyanis nem csak Édesanyád, hanem bizony mi is a manókkal megkukucsáltunk a távolba-látóval. Nova több sem kellett a manóknak, szinte azonnal flippeket meg floppokat ugráltak és próbáltak spárgázni.
Az alvás-elalvás kérdésköre nálunk is probléma volt egy időben, de aztán csillámporból álomfürjeket küldtem a kismanóknak, s azon nyomban elaludtak. Ez neked is segíthet. Írj 3 kört a mutató ujjaddal a levegőbe, majdt mutass a már alvó Martinra. Ha szerencséd van, pár perc múlva becsukod a szemedet és az álomfürjek visszahozzák az alvást hozzád is!
Úgy érzem, azért nagyon sok szabályt kell már betartania egy 4 éves kislánynak is, aki különben már nagylány. Kérlek, ne haragudj Martinra! Ő még - te is tudod - a várépítésben nem olyan jó, csak a várrombolásban. Ha legközelebb ledönti a tornyodat, javaslom, hogy nevess vele együtt!
Nos. Megjöttek a szavasaim, nekem is mennem kell, hogy tudjam, minden rendben van velük!
Legyetek továbbra is jó gyerekek, fogadjatok szót Édesanyátoknak, szeressétek egymást és ami a legfontosabb, hogy játszatok sokat!
Szeretettel: Mikulás bácsi"
Idén nem adtam oda azonnal a levelet Reginának, hanem majd a csizmájában várja a többi ajándékkal együtt.
Nagyon kíváncsi vagyok, idén mit szól hozzá.
Idén is minden elismerésem a Mikulás Birodalom minden manócskájának, hogy időt, energiát, kreativítás nem sajnálnak, hogy ilyen kedves levelet írjanak minden gyereknek, vagy inkább anyukának, akik szintén nem kevés kreativítással írnak a gyerkőc nevében, és talán jobban várják a választ, mint maga a gyerek.
2015. július 21., kedd
Martin - 10. hónap
Méretek:
Súly: 8630 g
Hossz: 74,5 cm
Történések:
Mozgalmas, eseményekkel teli hónapon vagyunk túl, amikor elég sokat vettük igényben a Mama segítségét.
2015. június 23.
Megkezdődött az ovi-szünet Reginának, és elment Jutka mamához és a Papához egy hétre nyaralni, így aztán Martin egy héten át élvezhette, hogy csakis rá figyelünk. A napirend egész jól kialakult, hiszen minden nap a tízórai után hatalmasakat sétáltunk, ő pedig nagyokat aludt. Jól szórakoztunk, és hosszú idő után legalább volt időm és energiám is, hogy főzzek neki, amit ő hol értékelt, hol nem, de alapvetően szerencsére nagyon jó étvágya van.
2015. június 24.
A nagy szabadságnak köszönhetően, és hogy egyre inkább próbálgatja Martin a szárnyait, ami az álldigálás illeti, bekövetkezett az első komolyabb esés, és ezzel együtt az első baleset is. A vicces a dologban, hogy Reginának is teljesen hasonló sérülés volt az első, kb. ugyanebben a korban.
2015. június 25.
VÉGRE!!!! Kibújt az első fogacska. Azt hittem, már sosem látok fehér gyöngyöcskéket a vigyorgó kis szájában. Ahhoz képest, hogy kb. 3 hónapos kora óta meg volt duzzadva a fogínye, nem kapkodta el a dolgot.
2015. július 3-5.
Győrköc fesztivál, ami Martin számára azt jelentette, hogy két vidám napot tölthetett a Mamával, mivel ő még ez nem élvezte volna, Reginában viszont annyi energia volt, hogy ketten Apával nem bírtuk a lépést tartani vele. Azért szombat este őt is bevittük a városba, de végigaludta a sétát. De jövőre már ő is aktív részese lehet a játéknak.
Mivel szokás szerint 35 fok volt a fesztivál ideje alatt, ezért szombaton a játék mellé beiktattunk egy kis starndolást is, így Martin első ízben próbálhatta ki, milyen is a kádon kívül másban is fürödni.
2015. július 7.
A nap, amikor Martin is szintet lépett, és megörökölte Regina autósülését, így most már ő is menetiránynak megfelelően utazik az autóban, és nagyon élvezi. Én meg örülök, hogy végre látom, mit csinál, és nem csak Ninna elmondására kell hagyatkoznom.
Bár én még vártam volna egy kicsit, hogy nagyobb legyen a kontraszt az előtte-utána képen, de Apát nagyon zavarta, hogy Martinnak hosszú a haja és rálóg a fülére, így átestünk az első hajvágáson is. (bár Apa nem szereti a többesszámot, de mivel Martin az én ölembe ült, ezért azt hiszem, most jogos). Martin olyan nyugodtan viselkedett, hogy az egész fodrászat Martint nézte, ahogy szépen tűri, hogy géppel felnyírják a haját, majd ollóval összeigazítsák. Közben játszott és szokásához híven vigyorgott. Bár fénykép nem adta vissza a változást, nekem azért nagyon tetszett, és az eddig is okos fejecskéje csak még okosabbnak tűnt a szépítkezés után.
2015. július 8.
Az első közös mini-nyaralás. Egyik kedvenc helyünkre Sárvárra esett a választás. Regina már tavaly is volt, amikor letesztelte a gyerekrészleget. Sajnos akkor az idő sem volt éppen megfelelő, és Regina is lázas volt, de ennek ellenére nagyon élvezte. Mivel Martin sem kapott sikítófrászt az ikrényi víztől, ezért gondoltuk, kipróbáljuk, mit szól egy kis élményfürdőzéshez.
A nyaralást most is beárnyékolta az időjárás előrejelzés, így aztán egy kis fürdés, lángos és még egy kis fürdés után szedtük is a sátorfánkat, és indultunk is haza. (a nyaralás utóhatása, hogy Regina másnapra belázasodott, és torokgyulladás lett a diagnózis, az antibiotikum hatására pedig újra kijött a herpesz a szemén)
2015. július 11.
Sok szervezés előzte meg, mert az időpontegyeztetés nem egyszerű dolog, de Martin végre bemutatkozott a leendő keresztapukájának. Ágota, a leendő keresztanya már egészen pici kora óta ismeri, és már többször találkoztak, de Ottóval még nem sikerült összefutnia, így most ezen is túl voltunk. Aztán Martin jó nagyot játszott Dorci játékaival, és ha én, a gonosz anya nem mondom, hogy menet van, mert már ideje aludni, akkor ő is, Regina is akár reggelig játszott volna.
2015. július 15-16.
Martint kicsit a Mamára bíztuk, mert Reginával az ausztriai Familyparkba és Lipótra kirándultunk, oda pedig Martin még kicsi lett volna, és főleg a nagy meleget és az egész napos babakocsiban való ülést nem bírta volna, így aztán a Mamával próbálták túlélni a panelban a 35-38 fokos hőséget. Természetesen a Mama elmondása szerint Martin egy angyal volt.
2015. július 17-19.
Egy kis kirándulás Kistarcsára, beiktatva ismét egy kis strandolást, és egy villám talit a Duna-parton az unokatesókkal.
Kirándulós:
Kirándulásból a hónapban jutott elég. Gyakorlatilag táskából és böröndből éltünk, és a nappali állandó csatatérré változott. Táskába be, táskából ki, mosás, táskába vissza. Persze ez csak nekem jelentett gondot, a többieknek csak az élvezet része jutott a dologból. Bár jól elfáradtam, jó volt a mozgalmasság, és az, hogy a gyerekek mindent nagyon élveztek.
Súly: 8630 g
Hossz: 74,5 cm
Történések:
Mozgalmas, eseményekkel teli hónapon vagyunk túl, amikor elég sokat vettük igényben a Mama segítségét.
2015. június 23.
Megkezdődött az ovi-szünet Reginának, és elment Jutka mamához és a Papához egy hétre nyaralni, így aztán Martin egy héten át élvezhette, hogy csakis rá figyelünk. A napirend egész jól kialakult, hiszen minden nap a tízórai után hatalmasakat sétáltunk, ő pedig nagyokat aludt. Jól szórakoztunk, és hosszú idő után legalább volt időm és energiám is, hogy főzzek neki, amit ő hol értékelt, hol nem, de alapvetően szerencsére nagyon jó étvágya van.
2015. június 24.
A nagy szabadságnak köszönhetően, és hogy egyre inkább próbálgatja Martin a szárnyait, ami az álldigálás illeti, bekövetkezett az első komolyabb esés, és ezzel együtt az első baleset is. A vicces a dologban, hogy Reginának is teljesen hasonló sérülés volt az első, kb. ugyanebben a korban.
 |
| Martin és a balesete |
 |
| Regina és a balesete |
2015. június 25.
VÉGRE!!!! Kibújt az első fogacska. Azt hittem, már sosem látok fehér gyöngyöcskéket a vigyorgó kis szájában. Ahhoz képest, hogy kb. 3 hónapos kora óta meg volt duzzadva a fogínye, nem kapkodta el a dolgot.
2015. július 3-5.
Győrköc fesztivál, ami Martin számára azt jelentette, hogy két vidám napot tölthetett a Mamával, mivel ő még ez nem élvezte volna, Reginában viszont annyi energia volt, hogy ketten Apával nem bírtuk a lépést tartani vele. Azért szombat este őt is bevittük a városba, de végigaludta a sétát. De jövőre már ő is aktív részese lehet a játéknak.
Mivel szokás szerint 35 fok volt a fesztivál ideje alatt, ezért szombaton a játék mellé beiktattunk egy kis starndolást is, így Martin első ízben próbálhatta ki, milyen is a kádon kívül másban is fürödni.
2015. július 7.
A nap, amikor Martin is szintet lépett, és megörökölte Regina autósülését, így most már ő is menetiránynak megfelelően utazik az autóban, és nagyon élvezi. Én meg örülök, hogy végre látom, mit csinál, és nem csak Ninna elmondására kell hagyatkoznom.
Bár én még vártam volna egy kicsit, hogy nagyobb legyen a kontraszt az előtte-utána képen, de Apát nagyon zavarta, hogy Martinnak hosszú a haja és rálóg a fülére, így átestünk az első hajvágáson is. (bár Apa nem szereti a többesszámot, de mivel Martin az én ölembe ült, ezért azt hiszem, most jogos). Martin olyan nyugodtan viselkedett, hogy az egész fodrászat Martint nézte, ahogy szépen tűri, hogy géppel felnyírják a haját, majd ollóval összeigazítsák. Közben játszott és szokásához híven vigyorgott. Bár fénykép nem adta vissza a változást, nekem azért nagyon tetszett, és az eddig is okos fejecskéje csak még okosabbnak tűnt a szépítkezés után.
2015. július 8.
Az első közös mini-nyaralás. Egyik kedvenc helyünkre Sárvárra esett a választás. Regina már tavaly is volt, amikor letesztelte a gyerekrészleget. Sajnos akkor az idő sem volt éppen megfelelő, és Regina is lázas volt, de ennek ellenére nagyon élvezte. Mivel Martin sem kapott sikítófrászt az ikrényi víztől, ezért gondoltuk, kipróbáljuk, mit szól egy kis élményfürdőzéshez.
A nyaralást most is beárnyékolta az időjárás előrejelzés, így aztán egy kis fürdés, lángos és még egy kis fürdés után szedtük is a sátorfánkat, és indultunk is haza. (a nyaralás utóhatása, hogy Regina másnapra belázasodott, és torokgyulladás lett a diagnózis, az antibiotikum hatására pedig újra kijött a herpesz a szemén)
2015. július 11.
Sok szervezés előzte meg, mert az időpontegyeztetés nem egyszerű dolog, de Martin végre bemutatkozott a leendő keresztapukájának. Ágota, a leendő keresztanya már egészen pici kora óta ismeri, és már többször találkoztak, de Ottóval még nem sikerült összefutnia, így most ezen is túl voltunk. Aztán Martin jó nagyot játszott Dorci játékaival, és ha én, a gonosz anya nem mondom, hogy menet van, mert már ideje aludni, akkor ő is, Regina is akár reggelig játszott volna.
2015. július 15-16.
Martint kicsit a Mamára bíztuk, mert Reginával az ausztriai Familyparkba és Lipótra kirándultunk, oda pedig Martin még kicsi lett volna, és főleg a nagy meleget és az egész napos babakocsiban való ülést nem bírta volna, így aztán a Mamával próbálták túlélni a panelban a 35-38 fokos hőséget. Természetesen a Mama elmondása szerint Martin egy angyal volt.
2015. július 17-19.
Egy kis kirándulás Kistarcsára, beiktatva ismét egy kis strandolást, és egy villám talit a Duna-parton az unokatesókkal.
Kirándulós:
Kirándulásból a hónapban jutott elég. Gyakorlatilag táskából és böröndből éltünk, és a nappali állandó csatatérré változott. Táskába be, táskából ki, mosás, táskába vissza. Persze ez csak nekem jelentett gondot, a többieknek csak az élvezet része jutott a dologból. Bár jól elfáradtam, jó volt a mozgalmasság, és az, hogy a gyerekek mindent nagyon élveztek.
2015. június 21., vasárnap
Martin - 9. hónap
Méretek:
Súly: 8170g
Hossz: 73 cm
Történések:
2015. május 31.
Martin első gyereknapja. Mivel az idő is kellemes volt, és Regina már igényli, hogy meg is ünnepeljük a napot, ezért szabadtéri programot terveztünk, és az Aranyparton lévő gyereknapot választottuk. Én úgy terveztem, hogy míg Reginával végigjárjuk a játékokat, addig Martin jó nagyot alszik a levegőn. De Martin nem így tervezte, és ő is mindenről tudni akart, így aztán figyelmesen és nyugodtan végignézte a babakocsiból, ahogy a nővére játszik. Aztán dél felé jelzett a pocak, és bár Regina még maradt volna, így mennünk kellett, de jövőre már Martin is jobban fogja élvezni a dolgot.
2015. június 2.
Gyereknap volt Reginánál az oviban is, és mivel Martinra nem volt ki vigyázzon, így jött ő is. Ami nem jött be vasárnap, a hivatalos gyereknapon, az bejött az oviban, ugyanis Martint leállítottam a babakocsiban egy fa alá az árnyékba, és ő szépen végigaludta azt a 2 órát, amíg a gyereknap tartott.
2015. június 13-14, 16,18.
A balatoni kirándulásból egyenesen az ügyeletre vezetett az utunk, mivel Regina az éjszakát köhögte végig, Martin pedig a délutáni alvásából ébredt úgy, hogy majdnem megfulladt. Az ügyeleten nem talált a doktornő semmit náluk, mindkettőre annyit mondott, hogy náthás. Mivel Martin vasárnapra még rosszabbul lett, visszavittem, akkor kapott köptetőt.
Regina vasárnaptól kezdve fájlalta a fülét, így kedden délután elvittem a háziorvosunkhoz. Reginánál nem talált semmit, Martinnál viszont megállapította, hogy hurutos fülgyulladása van, így egyből kapott gyógyszert.
Az ügyeletről eddig is meg volt a véleményem, de hogy két orvos közül egyiknek sem jutott eszébe a fülébe nézni, mikor a háziorvosunknál az egy vizsgálat során alap dolog, ettől valahogy ki tudok borulni. És szegény Martin két napot szenvedett feleslegesen. Aztán mivel csütörtökre sem javult a füle, jöhetett az antibiotikum, amitől csak hogy szép és kerek legyen a történet, az én Pici Fiam szájpenészt kapott.
Természetesen az étvágya a betegség miatt egyenlő lett a nullával, így a nagy nehezen összeszedett súly egy része megint távozott.
Ami számomra megdöbbentő, hogy Martin milyen türelemmel és nyugalommal tűrte a betegséget, amit én is elkaptam tőle, és úgy fájt a fülem, hogy fájdalomcsillapítót kellett bevennem. Ő pedig egy hang nélkül tűrte, csak azon lehetett észrevenni, hogy valami nem passzol nála, hogy nem evett, többet aludt, és 2 napig nem volt happy baba.
Kirándulós:
Mivel a június 13-ai hétvégére nagyon meleget jósoltak, ezért úgy gondoltuk, elmenekülünk a Balatonra, mivel Regina nagyon szereti a vizet, Martin még úgysem látta a Balatont, és Regina is kb. ennyi idős volt, mikor először elmentünk vele. Sajnos a meteorológusoknak nem szóltak, hogy a Balatonon viharos szél van, és emiatt meleg sem volt igazán. Szerencsére azért a parton volt gyerekmedence, így Regina tudott fürödni, volt játszótér, így kijátszotta magát, de mivel Martin már pénteken sem érezte jól magát, az idegen helyen pedig nem is nagyon evett, az ebéd utáni alvásából pedig köhögve ébredt, így aztán délután 1 órakor jöttünk is haza, és egyenesen az ügyeletre mentünk.
Súly: 8170g
Hossz: 73 cm
Történések:
2015. május 31.
Martin első gyereknapja. Mivel az idő is kellemes volt, és Regina már igényli, hogy meg is ünnepeljük a napot, ezért szabadtéri programot terveztünk, és az Aranyparton lévő gyereknapot választottuk. Én úgy terveztem, hogy míg Reginával végigjárjuk a játékokat, addig Martin jó nagyot alszik a levegőn. De Martin nem így tervezte, és ő is mindenről tudni akart, így aztán figyelmesen és nyugodtan végignézte a babakocsiból, ahogy a nővére játszik. Aztán dél felé jelzett a pocak, és bár Regina még maradt volna, így mennünk kellett, de jövőre már Martin is jobban fogja élvezni a dolgot.
2015. június 2.
Gyereknap volt Reginánál az oviban is, és mivel Martinra nem volt ki vigyázzon, így jött ő is. Ami nem jött be vasárnap, a hivatalos gyereknapon, az bejött az oviban, ugyanis Martint leállítottam a babakocsiban egy fa alá az árnyékba, és ő szépen végigaludta azt a 2 órát, amíg a gyereknap tartott.
2015. június 13-14, 16,18.
A balatoni kirándulásból egyenesen az ügyeletre vezetett az utunk, mivel Regina az éjszakát köhögte végig, Martin pedig a délutáni alvásából ébredt úgy, hogy majdnem megfulladt. Az ügyeleten nem talált a doktornő semmit náluk, mindkettőre annyit mondott, hogy náthás. Mivel Martin vasárnapra még rosszabbul lett, visszavittem, akkor kapott köptetőt.
Regina vasárnaptól kezdve fájlalta a fülét, így kedden délután elvittem a háziorvosunkhoz. Reginánál nem talált semmit, Martinnál viszont megállapította, hogy hurutos fülgyulladása van, így egyből kapott gyógyszert.
Az ügyeletről eddig is meg volt a véleményem, de hogy két orvos közül egyiknek sem jutott eszébe a fülébe nézni, mikor a háziorvosunknál az egy vizsgálat során alap dolog, ettől valahogy ki tudok borulni. És szegény Martin két napot szenvedett feleslegesen. Aztán mivel csütörtökre sem javult a füle, jöhetett az antibiotikum, amitől csak hogy szép és kerek legyen a történet, az én Pici Fiam szájpenészt kapott.
Természetesen az étvágya a betegség miatt egyenlő lett a nullával, így a nagy nehezen összeszedett súly egy része megint távozott.
Ami számomra megdöbbentő, hogy Martin milyen türelemmel és nyugalommal tűrte a betegséget, amit én is elkaptam tőle, és úgy fájt a fülem, hogy fájdalomcsillapítót kellett bevennem. Ő pedig egy hang nélkül tűrte, csak azon lehetett észrevenni, hogy valami nem passzol nála, hogy nem evett, többet aludt, és 2 napig nem volt happy baba.
Kirándulós:
Mivel a június 13-ai hétvégére nagyon meleget jósoltak, ezért úgy gondoltuk, elmenekülünk a Balatonra, mivel Regina nagyon szereti a vizet, Martin még úgysem látta a Balatont, és Regina is kb. ennyi idős volt, mikor először elmentünk vele. Sajnos a meteorológusoknak nem szóltak, hogy a Balatonon viharos szél van, és emiatt meleg sem volt igazán. Szerencsére azért a parton volt gyerekmedence, így Regina tudott fürödni, volt játszótér, így kijátszotta magát, de mivel Martin már pénteken sem érezte jól magát, az idegen helyen pedig nem is nagyon evett, az ebéd utáni alvásából pedig köhögve ébredt, így aztán délután 1 órakor jöttünk is haza, és egyenesen az ügyeletre mentünk.
2015. április 21., kedd
Martin - 7. hónap
Méretek:
Súly: 6800 g
Hossz: 69,5 cm
Történések:
2015. március 30.
Reginának szüksége van az energialevezetésre, és ha az idő nem engedi a szabadprogramot, B tervként szokott szóba jönni a játszóház. Nagyon jó időpontot választottunk, hiszen mi voltunk egyedül, így a gyerekek kiélvezhették az egész helyet. És igen. Martin is nagyon élvezte, hogy a babák részére elkerített területre letettük, és kedvére kúszhatott. Némi segítséggel pedig kipróbálta a csúszdát és a szivacsmotort is.
2015. április 5-6.
Már a Húsvét előtti hetekben az időjárás jelentést lestem, hogy idén is olyan jó idő legyen a tojáskereséskor, mint tavaly. Sajnos annyira nem jöttek össze a dolgok, hiszen hideg volt, fújt a szél, de legalább nem esett.
A Húsvétot két részletben oldottuk meg. Egyszer az Öcsémékkel, egyszer pedig csak úgy kis családostul. Martin sok mindent nem vett észre a forgatagból, de Regina lelkesen kereste az ajándékokat, és vitte oda Martinnak, amiről úgy ítélte meg, hogy az az övé.
Sajnos a hónap további része teljesen összefolyik. Martin összeszedett valami fosós-hányós vírust. Én előtte már két hétig alig bírtam enni, tehát valószínűleg Martin tőlem kaphatta el. Így utólag már voltak jelek, hogy valami nem passzol, mert bár még a hozzátáplálás elején voltunk, de nagyon jól indultak a dolgok, és aztán most mégsem akart enni. Aztán egyik nap sorozatban hányta vissza azt a kevés anyatejet is, amit sikerült belediktálnom. Éjjel óránként fent volt, és egyébként sem volt olyan aktív, mint ahogy tőle megszoktam. Aztán másnap, mikor bontottam ki a pelenkából, olyan történt, amit még csak meséltek nekem. Olyan sebességgel távozott a szinte víz a pici fenekéből, hogy a pelenkázóval szemben lévő szekrényig is elért.
Szerencsére a betegsége gyakorlatilag 1 nap alatt túl voltunk, de Martin majdnem fél kg-ot vesztett a súlyából, ami az ő korában és súlyával elég soknak számít. Így aztán mindig grammnak, amit bele tudtam diktálni, nagyon örültem.
Anyaként, nem volt elég, hogy Martin beteg volt, még Reginát is "száműztem" a Mamához a biztonság kedvéért. És bár Regina nagyon élvezte a nyaralást, és eszébe sem jutott hazajönni, nekem azért nagyon hiányzott annak ellenére, hogy nagyon nagy könnyebbség volt, hogy róla nem kellett gondoskodnom, és én is tudtam pihenni.
Szóval azt hiszem, nem ez a hónap lesz az, amire a legszívesebben fogok emlékezni, és nagyon örülök, hogy ezen is túl vagyunk.
Súly: 6800 g
Hossz: 69,5 cm
Történések:
2015. március 30.
Reginának szüksége van az energialevezetésre, és ha az idő nem engedi a szabadprogramot, B tervként szokott szóba jönni a játszóház. Nagyon jó időpontot választottunk, hiszen mi voltunk egyedül, így a gyerekek kiélvezhették az egész helyet. És igen. Martin is nagyon élvezte, hogy a babák részére elkerített területre letettük, és kedvére kúszhatott. Némi segítséggel pedig kipróbálta a csúszdát és a szivacsmotort is.
2015. április 5-6.
Már a Húsvét előtti hetekben az időjárás jelentést lestem, hogy idén is olyan jó idő legyen a tojáskereséskor, mint tavaly. Sajnos annyira nem jöttek össze a dolgok, hiszen hideg volt, fújt a szél, de legalább nem esett.
A Húsvétot két részletben oldottuk meg. Egyszer az Öcsémékkel, egyszer pedig csak úgy kis családostul. Martin sok mindent nem vett észre a forgatagból, de Regina lelkesen kereste az ajándékokat, és vitte oda Martinnak, amiről úgy ítélte meg, hogy az az övé.
Sajnos a hónap további része teljesen összefolyik. Martin összeszedett valami fosós-hányós vírust. Én előtte már két hétig alig bírtam enni, tehát valószínűleg Martin tőlem kaphatta el. Így utólag már voltak jelek, hogy valami nem passzol, mert bár még a hozzátáplálás elején voltunk, de nagyon jól indultak a dolgok, és aztán most mégsem akart enni. Aztán egyik nap sorozatban hányta vissza azt a kevés anyatejet is, amit sikerült belediktálnom. Éjjel óránként fent volt, és egyébként sem volt olyan aktív, mint ahogy tőle megszoktam. Aztán másnap, mikor bontottam ki a pelenkából, olyan történt, amit még csak meséltek nekem. Olyan sebességgel távozott a szinte víz a pici fenekéből, hogy a pelenkázóval szemben lévő szekrényig is elért.
Szerencsére a betegsége gyakorlatilag 1 nap alatt túl voltunk, de Martin majdnem fél kg-ot vesztett a súlyából, ami az ő korában és súlyával elég soknak számít. Így aztán mindig grammnak, amit bele tudtam diktálni, nagyon örültem.
Anyaként, nem volt elég, hogy Martin beteg volt, még Reginát is "száműztem" a Mamához a biztonság kedvéért. És bár Regina nagyon élvezte a nyaralást, és eszébe sem jutott hazajönni, nekem azért nagyon hiányzott annak ellenére, hogy nagyon nagy könnyebbség volt, hogy róla nem kellett gondoskodnom, és én is tudtam pihenni.
Szóval azt hiszem, nem ez a hónap lesz az, amire a legszívesebben fogok emlékezni, és nagyon örülök, hogy ezen is túl vagyunk.
2015. március 21., szombat
Martin - 6. hónap
Méretek:
Súly: 6800 g
Hossz: 69,5 cm
Történések:
2015. március 5-7.
Bár az időjárás nem volt éppen megfelelő, ismét ellátogattunk Kistarcsára, és programokban most sem volt hiány.
Pénteken a veresegyházi Medveparkot néztük meg, ami biztos élvezhetőbb lett volna, ha pár fokkal melegebb lett volna. Majd Veresegyházán, egy rokon éttermében ebédeltünk. Szombaton pedig az öcséméknél tettünk egy rövid látogatást.
2015. március 13.
Össze-vissza egy nap volt. Sem az időjárás, sem a kifelé törekvő fogacskák nem kedveztek Martin kedvének, így aztán az alvása sem a megszokott időszakokra esett, és nem is volt olyan hosszú, hogy kipihenje magát, ezért este 6 felé már elég nyűgös volt. Mivel aludni nem akart, letettem a játszószőnyegre, míg megcsináltam a fürdővízét. És ekkor valami megváltozott. A nyöszörgésből gőgicsélés, majd nevetés lett, én pedig úgy döntöttem, akkor kicsit elhalasztjuk a fürdést, amíg jól érzi magát. Pontban este 7 órakor Martin úgy döntött, a gurulás már nem a megfelelő haladási mód, hiszen nem elég célirányos, ezért fogta magát, és teljesen szabályosan elkezdett kúszni.
2015. március 19.
Martin bébihordozójában lassan több kilométer van, mint amennyit egy átlagember kirándul, főleg ha hozzávesszük, hogy ebből mennyit töltött határon kívül.
Ebben a hónapban sem maradhatott el egy bécsi kirándulás, és bár némileg tartottam tőle, mivel már nem csak eszik és alszik, Martin ismételten egy angyalként viselkedett. Az oda-vissza utat végigaludta, és még mi shoppingoltunk, ő vagy nézegetett vagy aludt. Az evéssel sem volt semmi gond, hiszen a bébihordóban nagyon szépen tátotta a kis száját, miközben én kanalaztam neki a gyümölcsöt.
Ügyeskedés - fejlődés:
Martin igencsak rákapott a mozgás ízére, így azok után, hogy 5 hónaposan átfordult a hátáról a hasára, másnap már rá is jött, hogy ez remek módja a helyváltoztatásnak, így elkezdett gurulni.
Nem kellett sokat várni, és a gurulásból újabb haladási formát választott, a sokkal célravezetőbb kúszást.
A kezecskéje továbbra is nagyon ügyes, és napról napra ügyesebb, és egyre többet beszélget.
Annak idején azt hittem, a hozzátáplálást nem is tudtam volna jobban csinálni, mint ahogy Reginával csináltam, hiszen nagyon jó evő. Akkor szoptatás után kapta a gyümölcsöt, mert nagyon féltem, hogy hamar elfogy a tejem, ha nem szopizik eleget. Most egyáltalán nem görcsöltem a hozzátápláláson. Nem foglalkoztam vele, hogy milyen sorrendben szopizik és eszik, csak úgy kialakult a rend, és nagyon jól működik. A kanalazás is nagy élvezet és nagyon szép adagok tűnnek el a kis bendőben, és a tejem mennyisége sem csökken. Egyenlőre tízórainak és uzsonnának kap Martin gyümölcsöt, és naponta 5-6-szor szopizik, igény szerint. Már kipróbáltunk mindent, amit 5 hónaposan lehet enni: alma, őszibarack, sütőtök, krumpli, cékla, sárgarépa, zab, rizs, és mindnek nagy sikere van.
Alvás terén Martin nagyon jó baba. Bár 2-szer kel éjjel, szopizás után egyből alszik tovább. Azt hiszem, a fura pózokban való alvás családi vonás, sőt, ha lehetséges, Martin még túltesz Reginán is.
Kirándulós:
Ebben a hónapban sem hazudtoltuk meg magunkat, ami a kirándulásokat illeti, és keletre-nyugatra tettünk egy-egy kitérőt. Martin egyenlőre nagyon jól viseli a hosszabb utakat is, hiszen ha sikerül, mindig alvásidőre időzítjük az utazást. A kirándulások többi részében pedig érdeklődve figyel, ha pedig elfárad, alszik egy kicsit.
Divatolós: (mert hiába férfi, öltözködni kell)
Már nagyon várom a tavaszt, hogy ne kelljen kiskabáttal eltakarni a sok cukibbnál-cukibb ruhácskákat.
Az anyaságról:
Azt hiszem, kezdem kapiskálni, milyen is az az anya-fia szerelem. Egyszerűen oda vagyok érte. Minden pillanatért, amit Martinnal tölthetek. Biztos Regina iránt is valami hasonlót éreztem annak idején, de úgy érzem, akkor nem tudtam maximálisan kiélvezni az anyaság szépségeit, a folyamatos aggódás miatt, hogy jól csinálom-e. Most viszont Reginán már tudom, hogy ha Martint is úgy nevelem, akkor meg leszek magammal elégedve, így már nem görcsölök annyira. Martin annyira jó fiú, mintagyerek, hogy azt hiszem, a Jóisten Martint adta nekem jutalmul, mert Reginát jól neveltem.
Tesó-ügy:
Bár van testvérem, méghozzá ugyanúgy öcsém, mint Reginának, és nagyon jó gyerekkorunk volt, mégis csodálattal nézem azt a varázst, ami a két gyerek között van.
Hogy Regina hogy óvja Martint, és hogy Martin milyen csodálattal néz rá. Imádom, ahogy délutánonként Reginának az az első, mikor az óvodába érte megyek, hogy megkérdezze, Martin hol van. Imádom, ahogy fogja a babakocsi karfáját, és szépen ballag a babakocsi mellett. Imádom, ahogy a régi játékait sorra szedi elő, hogy odaadja Martinnak. És imádom, ahogy imádják egymást.
Súly: 6800 g
Hossz: 69,5 cm
Történések:
2015. március 5-7.
Bár az időjárás nem volt éppen megfelelő, ismét ellátogattunk Kistarcsára, és programokban most sem volt hiány.
Pénteken a veresegyházi Medveparkot néztük meg, ami biztos élvezhetőbb lett volna, ha pár fokkal melegebb lett volna. Majd Veresegyházán, egy rokon éttermében ebédeltünk. Szombaton pedig az öcséméknél tettünk egy rövid látogatást.
2015. március 13.
Össze-vissza egy nap volt. Sem az időjárás, sem a kifelé törekvő fogacskák nem kedveztek Martin kedvének, így aztán az alvása sem a megszokott időszakokra esett, és nem is volt olyan hosszú, hogy kipihenje magát, ezért este 6 felé már elég nyűgös volt. Mivel aludni nem akart, letettem a játszószőnyegre, míg megcsináltam a fürdővízét. És ekkor valami megváltozott. A nyöszörgésből gőgicsélés, majd nevetés lett, én pedig úgy döntöttem, akkor kicsit elhalasztjuk a fürdést, amíg jól érzi magát. Pontban este 7 órakor Martin úgy döntött, a gurulás már nem a megfelelő haladási mód, hiszen nem elég célirányos, ezért fogta magát, és teljesen szabályosan elkezdett kúszni.
2015. március 19.
Martin bébihordozójában lassan több kilométer van, mint amennyit egy átlagember kirándul, főleg ha hozzávesszük, hogy ebből mennyit töltött határon kívül.
Ebben a hónapban sem maradhatott el egy bécsi kirándulás, és bár némileg tartottam tőle, mivel már nem csak eszik és alszik, Martin ismételten egy angyalként viselkedett. Az oda-vissza utat végigaludta, és még mi shoppingoltunk, ő vagy nézegetett vagy aludt. Az evéssel sem volt semmi gond, hiszen a bébihordóban nagyon szépen tátotta a kis száját, miközben én kanalaztam neki a gyümölcsöt.
Ügyeskedés - fejlődés:
Martin igencsak rákapott a mozgás ízére, így azok után, hogy 5 hónaposan átfordult a hátáról a hasára, másnap már rá is jött, hogy ez remek módja a helyváltoztatásnak, így elkezdett gurulni.
Nem kellett sokat várni, és a gurulásból újabb haladási formát választott, a sokkal célravezetőbb kúszást.
A kezecskéje továbbra is nagyon ügyes, és napról napra ügyesebb, és egyre többet beszélget.
Annak idején azt hittem, a hozzátáplálást nem is tudtam volna jobban csinálni, mint ahogy Reginával csináltam, hiszen nagyon jó evő. Akkor szoptatás után kapta a gyümölcsöt, mert nagyon féltem, hogy hamar elfogy a tejem, ha nem szopizik eleget. Most egyáltalán nem görcsöltem a hozzátápláláson. Nem foglalkoztam vele, hogy milyen sorrendben szopizik és eszik, csak úgy kialakult a rend, és nagyon jól működik. A kanalazás is nagy élvezet és nagyon szép adagok tűnnek el a kis bendőben, és a tejem mennyisége sem csökken. Egyenlőre tízórainak és uzsonnának kap Martin gyümölcsöt, és naponta 5-6-szor szopizik, igény szerint. Már kipróbáltunk mindent, amit 5 hónaposan lehet enni: alma, őszibarack, sütőtök, krumpli, cékla, sárgarépa, zab, rizs, és mindnek nagy sikere van.
Alvás terén Martin nagyon jó baba. Bár 2-szer kel éjjel, szopizás után egyből alszik tovább. Azt hiszem, a fura pózokban való alvás családi vonás, sőt, ha lehetséges, Martin még túltesz Reginán is.
Kirándulós:
Ebben a hónapban sem hazudtoltuk meg magunkat, ami a kirándulásokat illeti, és keletre-nyugatra tettünk egy-egy kitérőt. Martin egyenlőre nagyon jól viseli a hosszabb utakat is, hiszen ha sikerül, mindig alvásidőre időzítjük az utazást. A kirándulások többi részében pedig érdeklődve figyel, ha pedig elfárad, alszik egy kicsit.
Divatolós: (mert hiába férfi, öltözködni kell)
Már nagyon várom a tavaszt, hogy ne kelljen kiskabáttal eltakarni a sok cukibbnál-cukibb ruhácskákat.
Az anyaságról:
Azt hiszem, kezdem kapiskálni, milyen is az az anya-fia szerelem. Egyszerűen oda vagyok érte. Minden pillanatért, amit Martinnal tölthetek. Biztos Regina iránt is valami hasonlót éreztem annak idején, de úgy érzem, akkor nem tudtam maximálisan kiélvezni az anyaság szépségeit, a folyamatos aggódás miatt, hogy jól csinálom-e. Most viszont Reginán már tudom, hogy ha Martint is úgy nevelem, akkor meg leszek magammal elégedve, így már nem görcsölök annyira. Martin annyira jó fiú, mintagyerek, hogy azt hiszem, a Jóisten Martint adta nekem jutalmul, mert Reginát jól neveltem.
Tesó-ügy:
Bár van testvérem, méghozzá ugyanúgy öcsém, mint Reginának, és nagyon jó gyerekkorunk volt, mégis csodálattal nézem azt a varázst, ami a két gyerek között van.
Hogy Regina hogy óvja Martint, és hogy Martin milyen csodálattal néz rá. Imádom, ahogy délutánonként Reginának az az első, mikor az óvodába érte megyek, hogy megkérdezze, Martin hol van. Imádom, ahogy fogja a babakocsi karfáját, és szépen ballag a babakocsi mellett. Imádom, ahogy a régi játékait sorra szedi elő, hogy odaadja Martinnak. És imádom, ahogy imádják egymást.
2015. február 21., szombat
Martin - 5. hónap
Méretek:
Súly: 6270 g
Hossz: 67 cm
Történések:
2015. január 30 - február 1.
Ismét Kistarcsán töltöttük a hétvégét, amit Regina betegsége kicsit beárnyékolt. Szombaton Reginával cirkuszba mentünk, így Martin először maradt egyedül Jutka mamával és a Papával. Szerencsére a 3 órás távollétemből 2-őt átaludt, így nagyon nem is hiányoztam neki.
Este aztán Regina maradt otthon, és Martinnal mentünk vacsorázni, akinek elvileg át kellett volna aludnia a vacsi időtartamát, gyakorlatilag viszont esze ágában sem volt lecsukni a pici szemét, inkább élvezte, hogy mindenkit levesz a lábáról.
2015. február 5.
Egy újabb oltás időpontja, amit szokás szerint Martin nagyon jól viselt, és mivel Regina sem volt oviban, így ő is elkísért bennünket, és ő is vigasztalta Martint. Legnagyobb megdöbbenésemre Martin 1 hónap alatt csak 200 g-ot hízott, pedig biztos vagyok benne, hogy nagyon jól eszik, és mivel nyugodt, nem sírós baba, ezért éhes sem lehet. Biztos közrejátszik a betegség is, és hogy elég mozgékony baba, de biztos ami biztos, elérkezettnek láttam az időt, hogy valami mást is kapjon már az anyatejen kívül.
2015. február 9.
Ezt a délelőttöt is a doktor néninél töltöttük, mert Martin újra elkezdett köhögni. Hogy őszinte legyek, már nagyon elegem van ebből a betegségek időszakból. Megvizsgálta, nem talált semmi komolyat, a szokásos gyógyszereket kell szedni, aztán majd lesz valami.
2015. február 10.
A nap, amikor Martin rájött, hogy a kaja nem feltétlenül jelenti Anyát. Miután egy hétig kerestem az almareszelőt, amit annak idején nagyon jó helyre elraktam, hogy ha még szükség lesz rá, akkor meglegyen, megérkezett a bioalma is, így megkezdhettem a hozzátáplálást.
A reakció kb. hasonló volt, mint annak idején Regináé, és hát lássuk be, az édes anyatej után a savanykás alma nem épp a legjobb íz, amit egy baba érezni szeretne, de azért 3 kanál lecsúszott.
2015. február 13.
VÉGRE!!!! Ma úgy hívhattam fel a doktor nénit helyzetjelentést adni, hogy mindkét gyerkőcöm egészséges. Kerek egy hónapba került, és remélem erre az évre le is tudtuk a nekünk rendelt betegségeket.
2015. február 21.
Azt hiszem, Martin elindult egy úton, és az előzőhöz hasonlóan, fontos dátumhoz köti a fontos történéseket. Így ma a hátáról a hasára fordult. Bár a fontos pillanatról lemaradtam, az biztos, hogy én a hátára tettem le, és mikor legközelebb a szobában voltam, akkor már hason volt, és boldogan vigyorgott rám.
Ügyeskedés - fejlődés:
Bár a nagy mozgásokat tekintve Martin fejlődése sokáig stagnált, és csak hasról hátra fordult, azt is csak nagy ritkán, azért a hónap végén beerősített, és a hátáról a hasára is megfordult. Már voltak előjelek, és tudtam, hogy nem sokat fog magára váratni a mutatvány, hiszen az oldalára nagyon ügyesen fordult, majd a kis lábait is felhúzta, majd a felső lábát keresztbe rakta, és innentől már csak az a pici lendület, és meglepődés hiányzott, hogy az egyensúlya átbillenjen. Aztán ahogy rájött a dolgokra, már a helyváltoztatást is megoldotta, és már nem nagyon marad a szőnyegén.
A finom mozgásokban viszont hihetetlenül ügyes. Olyan pontossággal csap le a tárgyakra, és még a pici cumit is pontosan a szájába tudja igazítani.
Felfedezte, hogy a lába is a teste része, mi több, egészen a szájáig tudja emelni, és ez nagyon tetszik neki.
Kirándulós:
A kistarcsai kiránduláson kívül városon belül maradtunk, és az esős idő miatt sajnos a lakásból sem nagyon tudtunk kimozdulni. Még szerencse, hogy hétköznapokon Reginát visszük és hozzuk az oviból, így aztán időjárástól függetlenül menni kell, ha tetszik, ha nem.
Divatolós:(mert hiába férfi, öltözködni kell)
Az a helyzet, hogy Martin olyan mértékben elkezdett nyúlni, hogy komoly bajban vagyok, ami a ruhatárát illeti. Ugyanis én abban a tudatban éltem, hogy még számtalannyi body, kisnadrág és felső sorakozik a szekrényben, amik bevetésre várnak. Aztán ahogy az öltözködésre került a sor, a legtöbbje kicsinek, vagy rövidnek bizonyult, így aztán a szekrényből kikerültek, ami most szinte üresen tátong, nekem pedig sürgősen beszerző körútra kell mennem, hogy újra legyen választék.
Az anyaságról:
Egész egyszerűen imádom ezt a kis emberkét. Érdekes, vagy nem érdekes, de az a gondolat, ami Martin születése előtt sokat foglalkoztatott, hogy vajon tudok-e úgy szeretni még egy gyereket annyira, vagy úgy, mint Reginát, egyszerűen fel sem merül bennem. A szeretet nem osztódik, inkább sokszorozódik a gyerekek számának növekedésével.
Mivel Martin még mindig mintababa, egy másik gondolat is eszembe jutott, amit annak idején Édesanyám mondogatott. Mégpedig:
"Minden nő a tökéletes férfit keresi. Aztán mikor rájön, hogy ilyen nem létezik, szül magának egyet. És mikor ez a kis-pasi betölti a 3. életévét, rá kell jönni, hogy ez után a kor után meg egyik férfin sem lehet változtatni."
Nos, én egyenlőre abban a stádiumban vagyok, hogy megszültem magamnak a tökéletes férfit, és szeretnék még legalább 2 és fél évig, vagy még tovább ebben az álomvilágban élni.
Tesó-ügy:
Csodának tartom, ahogy Regina viszonyul Martinhoz. A szakemberek is azt mondják, hogy a testvérféltékenység elkerülhetetlen, de szerencsére ennek még legapróbb jelét sem látom. Regina imádja Martint, Martin pedig csodálattal néz Reginára. Regina reggelente ébreszti Martint, majd boldogan újságolja, hogy mosolyog rá. Minden érdekli, ami Martinnal történik, és ebbe tényleg minden beletartozik, még a kaki színe is. Nagyon szépen eljátszanak egymással, vagy inkább még egymás mellett.
Martin pedig nagyon jókat kacag Reginán, amikor az valami számára vicceset csinál.
Csodálatos, amilyen gyengédséggel Regina a testvéréhez tud nyúlni, és akinek csak teheti, elújságolja, hogy Martin az ő kistestvére.
Súly: 6270 g
Hossz: 67 cm
Történések:
2015. január 30 - február 1.
Ismét Kistarcsán töltöttük a hétvégét, amit Regina betegsége kicsit beárnyékolt. Szombaton Reginával cirkuszba mentünk, így Martin először maradt egyedül Jutka mamával és a Papával. Szerencsére a 3 órás távollétemből 2-őt átaludt, így nagyon nem is hiányoztam neki.
Este aztán Regina maradt otthon, és Martinnal mentünk vacsorázni, akinek elvileg át kellett volna aludnia a vacsi időtartamát, gyakorlatilag viszont esze ágában sem volt lecsukni a pici szemét, inkább élvezte, hogy mindenkit levesz a lábáról.
2015. február 5.
Egy újabb oltás időpontja, amit szokás szerint Martin nagyon jól viselt, és mivel Regina sem volt oviban, így ő is elkísért bennünket, és ő is vigasztalta Martint. Legnagyobb megdöbbenésemre Martin 1 hónap alatt csak 200 g-ot hízott, pedig biztos vagyok benne, hogy nagyon jól eszik, és mivel nyugodt, nem sírós baba, ezért éhes sem lehet. Biztos közrejátszik a betegség is, és hogy elég mozgékony baba, de biztos ami biztos, elérkezettnek láttam az időt, hogy valami mást is kapjon már az anyatejen kívül.
2015. február 9.
Ezt a délelőttöt is a doktor néninél töltöttük, mert Martin újra elkezdett köhögni. Hogy őszinte legyek, már nagyon elegem van ebből a betegségek időszakból. Megvizsgálta, nem talált semmi komolyat, a szokásos gyógyszereket kell szedni, aztán majd lesz valami.
2015. február 10.
A nap, amikor Martin rájött, hogy a kaja nem feltétlenül jelenti Anyát. Miután egy hétig kerestem az almareszelőt, amit annak idején nagyon jó helyre elraktam, hogy ha még szükség lesz rá, akkor meglegyen, megérkezett a bioalma is, így megkezdhettem a hozzátáplálást.
A reakció kb. hasonló volt, mint annak idején Regináé, és hát lássuk be, az édes anyatej után a savanykás alma nem épp a legjobb íz, amit egy baba érezni szeretne, de azért 3 kanál lecsúszott.
2015. február 13.
VÉGRE!!!! Ma úgy hívhattam fel a doktor nénit helyzetjelentést adni, hogy mindkét gyerkőcöm egészséges. Kerek egy hónapba került, és remélem erre az évre le is tudtuk a nekünk rendelt betegségeket.
2015. február 21.
Azt hiszem, Martin elindult egy úton, és az előzőhöz hasonlóan, fontos dátumhoz köti a fontos történéseket. Így ma a hátáról a hasára fordult. Bár a fontos pillanatról lemaradtam, az biztos, hogy én a hátára tettem le, és mikor legközelebb a szobában voltam, akkor már hason volt, és boldogan vigyorgott rám.
Ügyeskedés - fejlődés:
Bár a nagy mozgásokat tekintve Martin fejlődése sokáig stagnált, és csak hasról hátra fordult, azt is csak nagy ritkán, azért a hónap végén beerősített, és a hátáról a hasára is megfordult. Már voltak előjelek, és tudtam, hogy nem sokat fog magára váratni a mutatvány, hiszen az oldalára nagyon ügyesen fordult, majd a kis lábait is felhúzta, majd a felső lábát keresztbe rakta, és innentől már csak az a pici lendület, és meglepődés hiányzott, hogy az egyensúlya átbillenjen. Aztán ahogy rájött a dolgokra, már a helyváltoztatást is megoldotta, és már nem nagyon marad a szőnyegén.
A finom mozgásokban viszont hihetetlenül ügyes. Olyan pontossággal csap le a tárgyakra, és még a pici cumit is pontosan a szájába tudja igazítani.
Felfedezte, hogy a lába is a teste része, mi több, egészen a szájáig tudja emelni, és ez nagyon tetszik neki.
Kirándulós:
A kistarcsai kiránduláson kívül városon belül maradtunk, és az esős idő miatt sajnos a lakásból sem nagyon tudtunk kimozdulni. Még szerencse, hogy hétköznapokon Reginát visszük és hozzuk az oviból, így aztán időjárástól függetlenül menni kell, ha tetszik, ha nem.
Divatolós:(mert hiába férfi, öltözködni kell)
Az a helyzet, hogy Martin olyan mértékben elkezdett nyúlni, hogy komoly bajban vagyok, ami a ruhatárát illeti. Ugyanis én abban a tudatban éltem, hogy még számtalannyi body, kisnadrág és felső sorakozik a szekrényben, amik bevetésre várnak. Aztán ahogy az öltözködésre került a sor, a legtöbbje kicsinek, vagy rövidnek bizonyult, így aztán a szekrényből kikerültek, ami most szinte üresen tátong, nekem pedig sürgősen beszerző körútra kell mennem, hogy újra legyen választék.
Az anyaságról:
Egész egyszerűen imádom ezt a kis emberkét. Érdekes, vagy nem érdekes, de az a gondolat, ami Martin születése előtt sokat foglalkoztatott, hogy vajon tudok-e úgy szeretni még egy gyereket annyira, vagy úgy, mint Reginát, egyszerűen fel sem merül bennem. A szeretet nem osztódik, inkább sokszorozódik a gyerekek számának növekedésével.
Mivel Martin még mindig mintababa, egy másik gondolat is eszembe jutott, amit annak idején Édesanyám mondogatott. Mégpedig:
"Minden nő a tökéletes férfit keresi. Aztán mikor rájön, hogy ilyen nem létezik, szül magának egyet. És mikor ez a kis-pasi betölti a 3. életévét, rá kell jönni, hogy ez után a kor után meg egyik férfin sem lehet változtatni."
Nos, én egyenlőre abban a stádiumban vagyok, hogy megszültem magamnak a tökéletes férfit, és szeretnék még legalább 2 és fél évig, vagy még tovább ebben az álomvilágban élni.
Tesó-ügy:
Csodának tartom, ahogy Regina viszonyul Martinhoz. A szakemberek is azt mondják, hogy a testvérféltékenység elkerülhetetlen, de szerencsére ennek még legapróbb jelét sem látom. Regina imádja Martint, Martin pedig csodálattal néz Reginára. Regina reggelente ébreszti Martint, majd boldogan újságolja, hogy mosolyog rá. Minden érdekli, ami Martinnal történik, és ebbe tényleg minden beletartozik, még a kaki színe is. Nagyon szépen eljátszanak egymással, vagy inkább még egymás mellett.
Martin pedig nagyon jókat kacag Reginán, amikor az valami számára vicceset csinál.
Csodálatos, amilyen gyengédséggel Regina a testvéréhez tud nyúlni, és akinek csak teheti, elújságolja, hogy Martin az ő kistestvére.
2015. január 21., szerda
Martin - 4. hónap
Méretek:
Súly:
Hossz:
Történések:
2014. december 24.
Martin első karácsonya, amiből a felhajtást ő még nem nagyon érzékelte, viszont a karácsonyfa fényei nagyon tetszettek neki. Mivel Regináról minden bébijáték megmaradt, ezért Martin csak apróságokat kapott, azokhoz is még idő kell, mire valóban szolgálatba kerülnek.
2014. december 27-29.
Bár Martin babakocsijában már benne van néhány km, és már az országhatárt is átlépte, "ottalvós buliban" még nem volt része. Az előkészületek során nekem is rá kellett jönnöm, hogy ez az időszak annyira nem hiányzott, mikor 2 napra is gyakorlatilag össze kell csomagolnom az egész gyerekszobát.
A 3 nap alatt meglátogattuk az unokatesókat, Martin kipróbálta Kistarcsán a kiságyat, és szokás szerint volt vásárolni és vacsorázni.
2014. december 31.
Az első szilvesztert is túléltük, és most már négyesben léptünk át az új évben. Szerencsére Martin a szoptatásokat leszámítva, átaludta magát 2015-be.
2015. január 5.
Nem csak Reginának, de Martinnak is nagy nap volt, mivel ő is megkezdte a "munkába járást". Szerencsére nagyon jól fogadta a dolgot, hogy a napirendjét Regináéhoz kell igazítani. Általában reggel úgy ébresztem, ő az utolsó, aki felöltözik, gyorsan beteszem a babakocsiba, és már indulunk is. Az úton nézeget, az oviban, míg Reginát bekísérem a teremben, a dadusok vigyáznak rá, majd hazafele általában elalszik.
2015. január 8.
Ismét eltelt egy hónap és ismét eljött az ideje az oltásnak. Szerencsére egész kevés sírással túlestünk rajta, és be sem lázasodott.
2015. január 13.
Sajnos nem kaptam a legjobb ajándékot születésnapom alkalmából Martintól, mivel úgy tűnik, hogy az oviba járás rajta jött ki, és valami hörghurutfélét szedett össze. Mivel még nagyon picike, ezért gyógyszert sem igazán kaphatott, én pedig az elkövetkezendő 1 hetet szinte ébren töltöttem, figyelve, hogy tényleg jól van-e. Sajnos a hófordulóra sem gyógyult meg teljesen, így ez a történet átcsúszik a következő hónapba.
Ügyeskedés - fejlődés:
Nagyon ügyesen fordul hasról hátra, ha akar. A kis fenekét már ügyesen felhúzza, már csak arra kellene rájönnie, hogyan támassza ki a kis lábát, hogy haladjon is vele. Ha háton van, hihetetlen módon ki tudja magát tekerni, hogy lássa a mögötte lévő dolgokat, már csak egy kis lépés innen, hogy átforduljon. Nagyon ügyesen fog, és nagyon pontosan céloz, ha például a cumit akarja a szájába tenni.
Kirándulós:
A karácsony okot adott az első több napos kirándulásra is. Bár Martin nagyon közreműködő minden téren, az idegen helyen alvás azért okozott némi zavart a kis életében. Szegényem a sűrű időbeosztás miatt elég sok időt töltött a hordozóba, de hősiesen viselte.
Divatolós (mert hiába férfi, öltözködni kell):
Martin átlépett a 0-3 hós, 56-62-es méretből a 3-6 hós, 62-68-as méretbe. Ez okot adott a szinte teljes ruhatár cserére, aminek ő kevésbé, én annál jobban örültem, hiszen cukibbnál cukibb szerelések várnak bevetésre a szekrényben.
Tény és való, hogy már kezdi megszokni ezt az öltözködés dolgot, vagy csak beletörődött, hogy a ruha szükséges (télen meg pláne). Azért én is örülnék már, ha nem kellene sok-sok réteg ruhát ráadni, vagy legalábbis bundazsákkal, vagy overállal eltakarni az alatta lévő outfittet.
Az anyaságról:
Elég kettős érzésű hónap volt ez a 4. hónap. Martin betegsége alatt a legrosszabb anyának éreztem magam, hogy a 4 hónapos gyerekemnek már hörghurutja van, de áldom az eszem, hogy már az első jelnél elvittem orvoshoz, így elejét vettem egy komolyabb megbetegedésnek. Mindenesetre azon a héten sokat nem aludtam.
És ez a hónap volt az a hónap, ahol rádöbbentem, milyen csodás is a második gyerek. Bár az átaludt éjszakák nagyon hiányoznak, mikor éjszaka szopizik, és a csendben csak a szuszogását, és azt hallom, ahogy nyel, a csodás babaillatától mindig elérzékenyülök, és kihasználok minden percet, hiszen nagyon hamar felnőnek, és a terveink közt nem szerepel egy 3. baba, így Martin az utolsó lehetőségem.
Naponta ledöbbenek magamon, hogy mennyire lazábban tudom venni a dolgokat, és mennyivel közvetlenebb vagyok Martinnal, mint amilyen annak idején Reginával voltam. Biztos, hogy amennyit Reginával küzdöttem, az alatt beletanultam az anyaságba, és ezért Martinnal sokkal könnyebb, ezért teljesen máshogy élem meg az anyaság ezen korszakát.
Tesó-ügy:
Kicsit féltem, Regina mit fog szólni az új helyzethez, hogy ő oviban, míg Martin továbbra is Anyával tölti a napot, de szerencsére a napjaink fennakadás nélkül működnek. Reggel elbúcsúzik, délután pedig örömmel üdvözli a testvérét. Előkerültek Regina régi babajátékai is, és bár ő is előszeretettel játszik velük újra, semmi irigységet nem mutat, hogy most már Martin is játszik vele. Továbbra is nagyon igényli Regina a tesó fotókat, bár ezek megritkultak, mivel kevesebb időt is töltenek együtt.
Súly:
Hossz:
Történések:
2014. december 24.
Martin első karácsonya, amiből a felhajtást ő még nem nagyon érzékelte, viszont a karácsonyfa fényei nagyon tetszettek neki. Mivel Regináról minden bébijáték megmaradt, ezért Martin csak apróságokat kapott, azokhoz is még idő kell, mire valóban szolgálatba kerülnek.
2014. december 27-29.
Bár Martin babakocsijában már benne van néhány km, és már az országhatárt is átlépte, "ottalvós buliban" még nem volt része. Az előkészületek során nekem is rá kellett jönnöm, hogy ez az időszak annyira nem hiányzott, mikor 2 napra is gyakorlatilag össze kell csomagolnom az egész gyerekszobát.
A 3 nap alatt meglátogattuk az unokatesókat, Martin kipróbálta Kistarcsán a kiságyat, és szokás szerint volt vásárolni és vacsorázni.
2014. december 31.
Az első szilvesztert is túléltük, és most már négyesben léptünk át az új évben. Szerencsére Martin a szoptatásokat leszámítva, átaludta magát 2015-be.
2015. január 5.
Nem csak Reginának, de Martinnak is nagy nap volt, mivel ő is megkezdte a "munkába járást". Szerencsére nagyon jól fogadta a dolgot, hogy a napirendjét Regináéhoz kell igazítani. Általában reggel úgy ébresztem, ő az utolsó, aki felöltözik, gyorsan beteszem a babakocsiba, és már indulunk is. Az úton nézeget, az oviban, míg Reginát bekísérem a teremben, a dadusok vigyáznak rá, majd hazafele általában elalszik.
2015. január 8.
Ismét eltelt egy hónap és ismét eljött az ideje az oltásnak. Szerencsére egész kevés sírással túlestünk rajta, és be sem lázasodott.
2015. január 13.
Sajnos nem kaptam a legjobb ajándékot születésnapom alkalmából Martintól, mivel úgy tűnik, hogy az oviba járás rajta jött ki, és valami hörghurutfélét szedett össze. Mivel még nagyon picike, ezért gyógyszert sem igazán kaphatott, én pedig az elkövetkezendő 1 hetet szinte ébren töltöttem, figyelve, hogy tényleg jól van-e. Sajnos a hófordulóra sem gyógyult meg teljesen, így ez a történet átcsúszik a következő hónapba.
Ügyeskedés - fejlődés:
Nagyon ügyesen fordul hasról hátra, ha akar. A kis fenekét már ügyesen felhúzza, már csak arra kellene rájönnie, hogyan támassza ki a kis lábát, hogy haladjon is vele. Ha háton van, hihetetlen módon ki tudja magát tekerni, hogy lássa a mögötte lévő dolgokat, már csak egy kis lépés innen, hogy átforduljon. Nagyon ügyesen fog, és nagyon pontosan céloz, ha például a cumit akarja a szájába tenni.
Kirándulós:
A karácsony okot adott az első több napos kirándulásra is. Bár Martin nagyon közreműködő minden téren, az idegen helyen alvás azért okozott némi zavart a kis életében. Szegényem a sűrű időbeosztás miatt elég sok időt töltött a hordozóba, de hősiesen viselte.
Divatolós (mert hiába férfi, öltözködni kell):
Martin átlépett a 0-3 hós, 56-62-es méretből a 3-6 hós, 62-68-as méretbe. Ez okot adott a szinte teljes ruhatár cserére, aminek ő kevésbé, én annál jobban örültem, hiszen cukibbnál cukibb szerelések várnak bevetésre a szekrényben.
Tény és való, hogy már kezdi megszokni ezt az öltözködés dolgot, vagy csak beletörődött, hogy a ruha szükséges (télen meg pláne). Azért én is örülnék már, ha nem kellene sok-sok réteg ruhát ráadni, vagy legalábbis bundazsákkal, vagy overállal eltakarni az alatta lévő outfittet.
Az anyaságról:
Elég kettős érzésű hónap volt ez a 4. hónap. Martin betegsége alatt a legrosszabb anyának éreztem magam, hogy a 4 hónapos gyerekemnek már hörghurutja van, de áldom az eszem, hogy már az első jelnél elvittem orvoshoz, így elejét vettem egy komolyabb megbetegedésnek. Mindenesetre azon a héten sokat nem aludtam.
És ez a hónap volt az a hónap, ahol rádöbbentem, milyen csodás is a második gyerek. Bár az átaludt éjszakák nagyon hiányoznak, mikor éjszaka szopizik, és a csendben csak a szuszogását, és azt hallom, ahogy nyel, a csodás babaillatától mindig elérzékenyülök, és kihasználok minden percet, hiszen nagyon hamar felnőnek, és a terveink közt nem szerepel egy 3. baba, így Martin az utolsó lehetőségem.
Naponta ledöbbenek magamon, hogy mennyire lazábban tudom venni a dolgokat, és mennyivel közvetlenebb vagyok Martinnal, mint amilyen annak idején Reginával voltam. Biztos, hogy amennyit Reginával küzdöttem, az alatt beletanultam az anyaságba, és ezért Martinnal sokkal könnyebb, ezért teljesen máshogy élem meg az anyaság ezen korszakát.
Tesó-ügy:
Kicsit féltem, Regina mit fog szólni az új helyzethez, hogy ő oviban, míg Martin továbbra is Anyával tölti a napot, de szerencsére a napjaink fennakadás nélkül működnek. Reggel elbúcsúzik, délután pedig örömmel üdvözli a testvérét. Előkerültek Regina régi babajátékai is, és bár ő is előszeretettel játszik velük újra, semmi irigységet nem mutat, hogy most már Martin is játszik vele. Továbbra is nagyon igényli Regina a tesó fotókat, bár ezek megritkultak, mivel kevesebb időt is töltenek együtt.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
