Blogger Layouts

2016. március 4., péntek

Regina aranyköpései 3. év

2015. január 4.
- "Nem hittem, hogy Mama elvisel engem."

2015. január 16.
- "Én leszek a kalózkapitány és megszerzem a kincseket."

2015. február 4.
- "Nem jön az alvás nekem."

2015. feburár 15.
- "Korgott a hasam, azt mondta, éhes vagyok."

2015. február 27.
- "Mama, bekeretezed a lábadat?"  - Ford: keresztbe teszed a lábadat?

2015. március 9.
- "Ma büdi volt a WCben. A Hanna feneke volt büdi."
- "A lányok nem engedtek fel a pacira, még kicsike vagyok."

2015. március 25.
- "Hozott az óvónéni egy IGAZI répát."

2015. április 11.
-"(pisil) - Nemsokára kibújik a kukim. (megfogja) Még nem nőtt ki, de majd ki fog."

2015. május 8.
- (Ninna nézegeti a gombás könyvet) - Ezek mérges gombák? Rám haragszanak?"

2015. május 10.
-"Eltüntetem a Martint, mert nem hasznos."

2015. május 28.
- "Mókás kinézetű kisbaba voltam." (Csingling meséből)

2015. június 2.
- "Anya, te is mehetsz iskolába. Én otthon maradok Martinnal, vigyázok rá. Jön a Mama, ő vigyáz rám, és te meg nyugodtan mehetsz iskolába. Mard keresünk olyat, ami érdekes."

2015. június 8.
- "Elolvasom Martinnak a tanulmányomat."

2015. június 10.
- "Fülgyulladás kötésem van."  -Ford: kötőhártyagyulladás

2015. június 11.
- "Bekapálom a csavart."

2015. június 16.
- "Martin álomba merült, és vigyáznak rá az angyalkák."

2015. június 28.
- "Ninna:  - Jajj, Mama. Jarjar megette a gumiegeremet.
    Mama:  - Miért dobtad le neki?
    Ninna:   - Nem dobtam, lehúzta a gravitáció."

2015. augusztus 12.
- "Olyan ragadósak ezek a csillagok."  - csillaghullást néztünk
- "Anya, az a csillag meg most keresi a helyét."   - műhold

2015. augusztus 15.
- " (Egy feladat megoldásaként egy alamcsutkát kellet kiszínezni. Én simán elővettem volna egy színt és kiszínezem.) Ninna: - A héjja piros, a belseje sárga, a szára barna."

2015. augusztus 19.
- "Kaphatok olyan orvosságot, ami elmúlasztja a hisztikémet?"

2015. augusztus 26.
- "A Mama egy angyal."

2015. augusztus 28.
- "Martin már elég nagy, Anya hasában újra elfér egy kisbaba. Egy kislány, de a nevét még nem tudom."

2015. szeptember 8.
- (Vettünk kaparós sorsjegyet. Nem nyert.) 
   Ninna: - Miért nem nyertem?
   Anya:  - Mert rosszul választottál.
   Ninna: - Nem. Jól választottam, csak rosszul kapartam."

2015. szeptember 12.
- "Nézd Mama, mekkora fröccsenés."   - Ford: vízesés

2015. október 26.
- " Én nem magyarnak, én fiatalnak születtem."

2015. november 1.
- "Az apukámat meghívom a szülinapomra. Téged nem. Te intézd a tortát!"

2015. november3.
- (Ninna megitta Martin maradék tejcijét a cumisüvegből. Kicsi ment az ágyra.) 
   Ninna: - Remélem nem ázik be a fenekem."

2015. november 23.
- "Mikor lesz hány óra?"

2015. december 1.
- "Anya, aztán majd rátalálsz a youtube-on."


Regina aranyköpései 2. év

2014. október 13.
- "Nekem van anyám és nekem van apám. Csak most nincsenek." (Mamánál nyaralt)

2014. október 14. 
- "Ha odateszem a fejem apa fenekéhez, akkor büdös lesz a fejem."

2014. október 16.
- "Maradj csendben Mama, alszik a Tesó. Ne beszélgess össze-vissza!"

2014. október 18.
- "Ha felébred a baba, azt kell mondani neki, hogy good morning."

2014. október 20.
- "Anya, tudom már, mit akarok az élettől."

2014. október 30.
- "Ha nekem is kinő a kukacom, én is pisilhetek állva."

2014. november 4.
- "Senki sem lehet tökéletes."
- "Nem ismerem a jogaim."
- "Anya:   - Ha nem mész lefeküdni, kifutsz az időből, nem lesz mese.
    Ninna: - Fut az időm mesét nézni."

2014. november 7.
- "Apának van létrája, hogy le tudjon szállni a repülőről."

2014. november 12.
- "Anya:    - Holnap lehúzzuk az ágyneműket és kimossuk.
    Ninna:  - Az csapatmunka lesz."
- "Anya, megkapod, amit megérdemelsz."

2014. november 14.
- "Ha a Tesó nem lesz happy baba, akkor sírni fog."

2014. november 18.
- "Majd férjhez megyek, ha megszerzek valakit."

2014. november 22.
- "Amikor szoktam rosszat álmodni, erre a képre gondolok (Mamánál lévő lepkés kép), és tündérekre, hogy elüzzék az ijesztő gondolatokat."

2014. december 1. 
- "Csináljunk egy szelfit, Anya!"

2014. december 2.
- "Kétségbe estem magam."






2016. február 29., hétfő

Förtelmes február

Miután a tavalyi évet úgy kezdtük, hogy mindkét gyereknek felváltva volt hörghurutja, és az egész januárt végigbetegeskedték, idén nagyon örültem, hogy mind az ünnepeket, mint a januárt megúsztuk betegség nélkül.

Nos nem örülhettem sokáig, mert azzal, hogy február 2-án Reginát hazaküldték ebéd után, mert hányt, el is kezdődött a kálváriánk. Másnapra Ninna belázasodott, aztán jött a köhögés, nátha. A doktornéni csak sima megfázást diagnosztizált, így semmi különlegeset nem kaptunk rá. Ahogy azt várni lehetett, Ninna után Martin következett, és bár nála is csak megfázást állapítottak meg, azért mindketten átestek egy antibiotikum kúrán, mire kiláballtak a betegségből.
És mivel mindkét gyerek a láztól, a nem alvástól, és úgy egyébként is átment matrica-üzemmódba, ezért logikus volt, hogy most én sem úszom meg a dolgot. Bár én maradtam a jó kis Coldrexnél és a Sinupretnél, nekem is majdnem 2 hét volt, mire felgyógyultam.

Örültem, hogy végre minden újra a régi, Regina megy oviba, Martin szépen eszik (mert bár formás kis emberke, mindig a súlyával állunk hadilábon, mert még mindig nem éri el az 1 évesnél előírt nagykönyvi súlyát), és én is túléltem ezt a két hetet, de sajnos nem tartott sokáig.
Martin összeszedett valami entero virust, amitől először nem evett, aztán akkorára dagadt a szája, hogy Kelemen Anna megirigyelhette volna egy friss ajakfeltöltés után, és végül mindenféle hólyagok jelentek meg a száján kívül-belül.

Tehát megint következett 1 hét nem alvás, nem evés, matrica-üzemmód. A dolog szépsége megint csak az, hogy én is elkaptam. Bár nekem külső jelei nem voltak, de a gyomromra rendesen ráment, így a folyamatos gyomorfájás mellett enni sem tudtam, és amit ettem, az is hamar távozott.
Most, február 29-én, remélem végre magunk mögött hagyjuk nem csak a februárt és a telet, hanem végre a betegeskedős időszakot is.

2016. január 25., hétfő

Tökmag kis hibával (eladó)

Na jó, a világ minden kincséért sem adnám oda, se kis, se nagyobb hibával, de tény, ami tény, az eddig tökéletes gyerekünkön egy kis csorba esett, és szinte a szó szoros értelemben.

Mikor Regina megszületett, még csak eszembe sem jutott, hogy egy-egy betegségen kívül, más is történhet vele. Aztán hála a barátnőknek, és persze az internet, a facebook és a Baba-mama csoport csodálatos világának, az ember szembeszül egy csomó dologgal, amitől a második gyerkőcnél rettegni kezd.

Ilyen volt például a koszmó, amivel Martinnal küzdüttünk is vagy 2 hónapon keresztül rendesen, pedig Regiánál még azt sem tudtam, hogy létezik ilyen.

És akkor a másik rettegni való dolog a nagy esések és a velük járó balesetek.
Regina is kb. 16 hónapos lehetett, amikor nyáron kismotorozás közben jött a patka, a motor maradt, gyerek pedig repült a motoron keresztül, egyenesen a betonra. Ömlött a vér a szájából, de szerencsére maradandó nyoma nem volt a balesetnek.

Martin nem volt ilyen szerencsés, amikor hétvégén összetalálkozott az Árkád járólapjával, és bár vér nem volt, az első két fogacskájának kisebb-nagyobb darabja bánta az esést. Bár az elmúlt 6 hónapban, mióra önállóan járni tud, elég sokat esett, és a fogacskák fel is szakították hol a száját, hol a nyelvét, eddig megúsztuk ennyivel. Valahol éreztem, hogy ennek nem lesz jó vége, és ha ilyen vakmerőséggel folytatja a világ felfedezését, akkor annak baleset lesz a vége. Hát bekövetkezett. Egy esés, ahol nem a pici kezek, hanem a pici fogak értek előbb földet.

És a végeredmény:
Egy imádnivaló, csibész, mindig mosolygós, kicsit fogatlan Tökmag Martin, akit továbbra is imádunk, és úgyis hamar elröppen az az 5-6 év, míg a csorba fogacskák kicserélődnek, és gyönyörű új fogak nőnek a helyükre.


2015. november 21., szombat

Levél a Mikulásnak 2015

Mivel tavaly nagy sikere volt a Mikulástól kapott levélnek, így idén is nekiveselkedtem, hogy levelet írjak. Bár egyszerű dolognak tűnik megírni egy levelet, azért 4 éves aggyal gondolkodva, és főleg, egy A4-es lapra leírva egy év eseményeit, úgy, hogy abban jó is, és némi rossz is legyen, nem is olyan könnyű. Ami pedig nekem a legnehezebb részét jelenti, hogy az egészet folyóírással megírjam.
Én megírtam a levelet, aztán Reginával egyeztettük a leírtakat, megkérdeztem, mit írjak még bele, kicsit pontosítottunk rajta, majd együtt kerestünk egy neki tetsző kifestőt, amit egy héten keresztül színezett, mire majdnem tökéletesnek minősítette, így feladhattam a levelet a rajzzal együtt.


"Kedves Mikulás!

Bartha Regina vagyok, és decemberben leszek 4 éves. Biztos emlékszel rám, mert már tavaly is írtam, és akkor küldtél nekem jegyet a színházba, amit utólag is szeretnék megköszönni. Nagyon jól éreztem magam.
Mivel még a kistestvéremet nem vihetném magamnak, ezért idén egy szép hosszú levélnek is nagyon fogok örülni.
Nagyon jól telt az évem. Januártól oviba kezdtem járni. Pillangó lett a jelem, amit nagyon szeretek. Az oviban nagyon sok barátom van, sokat játszunk, verseket tanulunk, rajzolunk. Lizi a legjobb barátnőm, mindent együtt csinálunk. Nagyon sajnáltam, mikor nyáron bezárt az ovi, és nem tudtam menni. Képzeld, szeptemberben már nem én voltam a legkisebb a csoportban, így már feladatokat is kaptam. Lehettem napos, amit már nagyon vártam, és Erika néni meg is dícsért, hogy milyen szépen megterítettem. És még egy nagy dolog történt szeptembertől. Elkezdtem balettozni. Nagyon szeretem a balettruhámat, bár a balettcipő kicsit kénylemetlen, de nagyon szeretek táncolni. Ha tehetném, minden nap mennék. Anya meg szokott lesni, miközben balettozom, és gyakran figyelmeztet, hogy jobban oda kellene figyelnem Szilvi nénire, mert nem mindig akarom azt csinálni, amit mond.
Anya mindig azt mondja, akkor mehetek balettozni, ha jó vagyok, és ezekszerint jó vagyok, mert eddig mindig mehettem.
A kistestvéremet, Martint nagyon szeretem. Nagyon örülök, hogy megtanult menni, így már egyre többet tudunk együtt játszani. Este a fürdőkádban is nagy pancsolásokat rendezünk. Igaz, Anya néha rám szól, amikor nem hagyom este elaludni, de mit csináljak, ha én még nem vagyok álmos?
Nagyon szeretem a könyveket, és este még szoktam neki belőlük mesélni.
Azt viszont nem szeretem, hogy mindig ledönti a tornyomat, ha kockából építek. Vagy elveszi a babámat, kipakolja a fiókomat. Anya hiába mondja, hogy ne legyek irigy, és azért vagyunk testvérek, hogy megosztozzunk a játékokon, és együtt játszunk, nem mindig fogadok szót.
De azért Anya szerint ügyes nagy kislány vagyok már. Megtanultam egyedül kifújni az orromat, reggelente egyedül öltözök fel, mikor oviba kell menni, vigyázok a kistestvéremre, és mikor elaludt, be is takargatom, hogy meg ne fázzon. Vigyázok, hogy semmi kis dolgot ne vegyen a szájába és szólok Anyának, ha rosszat csinál.

Idén is kipucolt kiscsizmákkal várlak:

Regina"


A levél november elején került feladásra, és 2 hétre rá meg is érkezett a válasz. Az első nagyon kellemes meglepetés volt, hogy a levelet nem csak Reginának, hanem Martinnak is címezték. Egy nagyon kedves manóhoz került a levél, mert majdnem két oldalas levélben válaszolt Reginánk.

"Kedves Regina és Martin!
Hópihe kicsi manóm lelkendezve szaladt hozzám, amikor nekem segítvén, Ő bontotta fel a leveledet: - Mikulás bácsi! Regina pont olyan pirosra színezte a kabátodat, amilyen a valóságban! - kiáltotta. És valóban. Lenyűgözően szép! Oly annyira, hogy ki is tettem a szobám falára. Ide a szemem elé, ahol várni szoktam, hogy a szarvasaim patáinak csillogását meglátom a messzi távolban a hófödte csúcsok felől. Most is épp várom őket. Ma Szélvész, Villám és Üstökös volt a soron, hogy a gyerekek leveleit, rajzait elhozzák nekünk ide a birodalomba.
Bizony-bizony a Nagy Könyvembe csudasok szép és jó dolog van beírva a neved mellé Regina. Tudok róla, hogy az óvodában szépen ellátod a rád bízott feladatokat, a terítésnél kiosztasz mindent és egyre több dalt és verset tanulsz meg. A balett-tudásodnak is híre ment, ugyanis nem csak Édesanyád, hanem bizony mi is a manókkal megkukucsáltunk a távolba-látóval. Nova több sem kellett a manóknak, szinte azonnal flippeket meg floppokat ugráltak és próbáltak spárgázni. 
Az alvás-elalvás kérdésköre nálunk is probléma volt egy időben, de aztán csillámporból álomfürjeket küldtem a kismanóknak, s azon nyomban elaludtak. Ez neked is segíthet. Írj 3 kört a mutató ujjaddal a levegőbe, majdt mutass a már alvó Martinra. Ha szerencséd van, pár perc múlva becsukod a szemedet és az álomfürjek visszahozzák az alvást hozzád is!
Úgy érzem, azért nagyon sok szabályt kell már betartania egy 4 éves kislánynak is, aki különben már nagylány. Kérlek, ne haragudj Martinra! Ő még - te is tudod - a várépítésben nem olyan jó, csak a várrombolásban. Ha legközelebb ledönti a tornyodat, javaslom, hogy nevess vele együtt!
Nos. Megjöttek a szavasaim, nekem is mennem kell, hogy tudjam, minden rendben van velük!
Legyetek továbbra is jó gyerekek, fogadjatok szót Édesanyátoknak, szeressétek egymást és ami a legfontosabb, hogy játszatok sokat!

Szeretettel: Mikulás bácsi"



Idén nem adtam oda azonnal a levelet Reginának, hanem majd a csizmájában várja a többi ajándékkal együtt.
Nagyon kíváncsi vagyok, idén mit szól hozzá.

Idén is minden elismerésem a Mikulás Birodalom minden manócskájának, hogy időt, energiát, kreativítás nem sajnálnak, hogy ilyen kedves levelet írjanak minden gyereknek, vagy inkább anyukának, akik szintén nem kevés kreativítással írnak a gyerkőc nevében, és talán jobban várják a választ, mint maga a gyerek.

2015. július 21., kedd

Martin - 10. hónap

Méretek:
Súly: 8630 g
Hossz: 74,5 cm

Történések:
Mozgalmas, eseményekkel teli hónapon vagyunk túl, amikor elég sokat vettük igényben a Mama segítségét.

2015. június 23.
Megkezdődött az ovi-szünet Reginának, és elment Jutka mamához és a Papához egy hétre nyaralni, így aztán Martin egy héten át élvezhette, hogy csakis rá figyelünk. A napirend egész jól kialakult, hiszen minden nap a tízórai után hatalmasakat sétáltunk, ő pedig nagyokat aludt. Jól szórakoztunk, és hosszú idő után legalább volt időm és energiám is, hogy főzzek neki, amit ő hol értékelt, hol nem, de alapvetően szerencsére nagyon jó étvágya van.

2015. június 24.
A nagy szabadságnak köszönhetően, és hogy egyre inkább próbálgatja Martin a szárnyait, ami az álldigálás illeti, bekövetkezett az első komolyabb esés, és ezzel együtt az első baleset is. A vicces a dologban, hogy Reginának is teljesen hasonló sérülés volt az első, kb. ugyanebben a korban.

Martin és a balesete
Regina és a balesete

2015. június 25.
VÉGRE!!!! Kibújt az első fogacska. Azt hittem, már sosem látok fehér gyöngyöcskéket a vigyorgó kis szájában. Ahhoz képest, hogy kb. 3 hónapos kora óta meg volt duzzadva a fogínye, nem kapkodta el a dolgot.

2015. július 3-5.
Győrköc fesztivál, ami Martin számára azt jelentette, hogy két vidám napot tölthetett a Mamával, mivel ő még ez nem élvezte volna, Reginában viszont annyi energia volt, hogy ketten Apával nem bírtuk a lépést tartani vele. Azért szombat este őt is bevittük a városba, de végigaludta a sétát. De jövőre már ő is aktív részese lehet a játéknak.
Mivel szokás szerint 35 fok volt a fesztivál ideje alatt, ezért szombaton a játék mellé beiktattunk egy kis starndolást is, így Martin első ízben próbálhatta ki, milyen is a kádon kívül másban is fürödni.


2015. július 7.
A nap, amikor Martin is szintet lépett, és megörökölte Regina autósülését, így most már ő is menetiránynak megfelelően utazik az autóban, és nagyon élvezi. Én meg örülök, hogy végre látom, mit csinál, és nem csak Ninna elmondására kell hagyatkoznom.



Bár én még vártam volna egy kicsit, hogy nagyobb legyen a kontraszt az előtte-utána képen, de Apát nagyon zavarta, hogy Martinnak hosszú a haja és rálóg a fülére, így átestünk az első hajvágáson is. (bár Apa nem szereti a többesszámot, de mivel Martin az én ölembe ült, ezért azt hiszem, most jogos). Martin olyan nyugodtan viselkedett, hogy az egész fodrászat Martint nézte, ahogy szépen tűri, hogy géppel felnyírják a haját, majd ollóval összeigazítsák. Közben játszott és szokásához híven vigyorgott. Bár fénykép nem adta vissza a változást, nekem azért nagyon tetszett, és az eddig is okos fejecskéje csak még okosabbnak tűnt a szépítkezés után.



2015. július 8.
Az első közös mini-nyaralás. Egyik kedvenc helyünkre Sárvárra esett a választás. Regina már tavaly is volt, amikor letesztelte a gyerekrészleget. Sajnos akkor az idő sem volt éppen megfelelő, és Regina is lázas volt, de ennek ellenére nagyon élvezte. Mivel Martin sem kapott sikítófrászt az ikrényi víztől, ezért gondoltuk, kipróbáljuk, mit szól egy kis élményfürdőzéshez.
A nyaralást most is beárnyékolta az időjárás előrejelzés, így aztán egy kis fürdés, lángos és még egy kis fürdés után szedtük is a sátorfánkat, és indultunk is haza. (a nyaralás utóhatása, hogy Regina másnapra belázasodott, és torokgyulladás lett a diagnózis, az antibiotikum hatására pedig újra kijött a herpesz a szemén)





2015. július 11.
Sok szervezés előzte meg, mert az időpontegyeztetés nem egyszerű dolog, de Martin végre bemutatkozott a leendő keresztapukájának. Ágota, a leendő keresztanya már egészen pici kora óta ismeri, és már többször találkoztak, de Ottóval még nem sikerült összefutnia, így most ezen is túl voltunk. Aztán Martin jó nagyot játszott Dorci játékaival, és ha én, a gonosz anya nem mondom, hogy menet van, mert már ideje aludni, akkor ő is, Regina is akár reggelig játszott volna.


2015. július 15-16.
Martint kicsit a Mamára bíztuk, mert Reginával az ausztriai Familyparkba és Lipótra kirándultunk, oda pedig Martin még kicsi lett volna, és főleg a nagy meleget és az egész napos babakocsiban való ülést nem bírta volna, így aztán a Mamával próbálták túlélni a panelban a 35-38 fokos hőséget. Természetesen a Mama elmondása szerint Martin egy angyal volt.

2015. július 17-19.
Egy kis kirándulás Kistarcsára, beiktatva ismét egy kis strandolást, és egy villám talit a Duna-parton az unokatesókkal.





Kirándulós:
Kirándulásból a hónapban jutott elég. Gyakorlatilag táskából és böröndből éltünk, és a nappali állandó csatatérré változott. Táskába be, táskából ki, mosás, táskába vissza. Persze ez csak nekem jelentett gondot, a többieknek csak az élvezet része jutott a dologból. Bár  jól elfáradtam, jó volt a mozgalmasság, és az, hogy a gyerekek mindent nagyon élveztek.


2015. június 21., vasárnap

Martin - 9. hónap

Méretek:
Súly: 8170g
Hossz: 73 cm

Történések:
2015. május 31.
Martin első gyereknapja. Mivel az idő is kellemes volt, és Regina már igényli, hogy meg is ünnepeljük a napot, ezért szabadtéri programot terveztünk, és az Aranyparton lévő gyereknapot választottuk. Én úgy terveztem, hogy míg Reginával végigjárjuk a játékokat, addig Martin jó nagyot alszik a levegőn. De Martin nem így tervezte, és ő is mindenről tudni akart, így aztán figyelmesen és nyugodtan végignézte a babakocsiból, ahogy a nővére játszik. Aztán dél felé jelzett a pocak, és bár Regina még maradt volna, így mennünk kellett, de jövőre már Martin is jobban fogja élvezni a dolgot.



2015. június 2.
Gyereknap volt Reginánál az oviban is, és mivel Martinra nem volt ki vigyázzon, így jött ő is. Ami nem jött be vasárnap, a hivatalos gyereknapon, az bejött az oviban, ugyanis Martint leállítottam a babakocsiban egy fa alá az árnyékba, és ő szépen végigaludta azt a 2 órát, amíg a gyereknap tartott.



2015. június 13-14, 16,18.
A balatoni kirándulásból egyenesen az ügyeletre vezetett az utunk, mivel Regina az éjszakát köhögte végig, Martin pedig a délutáni alvásából ébredt úgy, hogy majdnem megfulladt. Az ügyeleten nem talált a doktornő semmit náluk, mindkettőre annyit mondott, hogy náthás. Mivel Martin vasárnapra még rosszabbul lett, visszavittem, akkor kapott köptetőt.
Regina vasárnaptól kezdve fájlalta a fülét, így kedden délután elvittem a háziorvosunkhoz. Reginánál nem talált semmit, Martinnál viszont megállapította, hogy hurutos fülgyulladása van, így egyből kapott gyógyszert.
Az ügyeletről eddig is meg volt a véleményem, de hogy két orvos közül egyiknek sem jutott eszébe a fülébe nézni, mikor a háziorvosunknál az egy vizsgálat során alap dolog, ettől valahogy ki tudok borulni. És szegény Martin két napot szenvedett feleslegesen. Aztán mivel csütörtökre sem javult a füle, jöhetett az antibiotikum, amitől csak hogy szép és kerek legyen a történet, az én Pici Fiam szájpenészt kapott.
Természetesen az étvágya a betegség miatt egyenlő lett a nullával, így a nagy nehezen összeszedett súly egy része megint távozott.
Ami számomra megdöbbentő, hogy Martin milyen türelemmel és nyugalommal tűrte a betegséget, amit én is elkaptam tőle, és úgy fájt a fülem, hogy fájdalomcsillapítót kellett bevennem. Ő pedig egy hang nélkül tűrte, csak azon lehetett észrevenni, hogy valami nem passzol nála, hogy nem evett, többet aludt, és 2 napig nem volt happy baba.

Kirándulós:
Mivel a június 13-ai hétvégére nagyon meleget jósoltak, ezért úgy gondoltuk, elmenekülünk a Balatonra, mivel Regina nagyon szereti a vizet, Martin még úgysem látta a Balatont, és Regina is kb. ennyi idős volt, mikor először elmentünk vele. Sajnos a meteorológusoknak nem szóltak, hogy a Balatonon viharos szél van, és emiatt meleg sem volt igazán. Szerencsére azért a parton volt gyerekmedence, így Regina tudott fürödni, volt játszótér, így kijátszotta magát, de mivel Martin már pénteken sem érezte jól magát, az idegen helyen pedig nem is nagyon evett, az ebéd utáni alvásából pedig köhögve ébredt, így aztán délután 1 órakor jöttünk is haza, és egyenesen az ügyeletre mentünk.