8. hónap

Méretek:
Súly: 7630 g
Hossz:  68 cm
Fejkörfogat: 44 cm

Történések:
2012. július 15.
Megint élhető lett az időjárás, ezért ismét a napirendre kerültek a délutáni séták Eszti barátnőmmel és Hanga babával. Mivel a két kislány szinte Mono születése óta ismeri egymást, csak éppen a mózeskosárból még nem láthatták a másikat, ezért a sportkocsiban való sétálás új megvilágításba helyezte a barátságukat. Már messziről megismerik egymást, és a séta folyamatos beszélgetéssel telik az ő saját kis babanyelvükön. Mivel Hanga 3 hónappal idősebb, ezért sokkal nagyobb a szókincse, és ez jó hatással volt Monora is, hiszen már egy közös séta után észrevehető volt, hogy ő is sokkal többet beszél, és sokkal több hangot használ, mint előtte.

A közös sétát aztán közös játék követte, amikor Mono kipróbálta Hanga baba játékait, és mutatott egy-két trükköt, hogy hogyan kell mászni és felülni. Persze hiába az idegen környezet, az idegen emberek, Mono a szeparációs szorongását félre tette, és kíváncsian fedezte fel a lakást és a sok új és ismeretlen dolgot.

2012. július 16.
A nagy bevásárlás napja volt, így aztán a szokásos körútunk után hazavittük Édesanyámat, ahol Jar-Jar kutyus várt bennünket. Természetesen Mono már megismeri, és nagy kacarászásban és hadonászásban tör ki, amint meglátja, ma mintha azt mondta volna neki, mikor meglátta, hogy Gáj-Gáj.


2012. július 17.


Már a doktor néni is mondta, és én is láttam, hogy új fogacskák készülődnek a felszínre törni. Ma, mikor Mono beleharapott a vállamba, már érzékelhettem is az új fog erejét, bár nem ott nőtt, ahol számítottunk rá, hiszen a felső fogak helyett egy újabb alsó fog bújt ki, de annyi baj legyen, a felsők is útban vannak már.

2012. július 24.
Mivel már 3 fogacska fehérlik Mono pici szájában, ezért elérkezettnek láttuk az időt, hogy megpróbálkozzunk az első kiflivel. Természetesen csak nagyon óvatosan, szigorú felügyelet alatt küzdhetett meg Mono a hatalmas kiflivel, de nem okozott problémát, és szépen nyammogott a kiflivel.

2012. július 28.
Gergő első születésnapját ünnepeltük Győrzámolyon, ami a nagy melegre való tekintettel inkább egy fürdőzéssel egybekötött grillparti lett.
Bár a két pici még inkább saját magával volt elfoglalva, mint a másik társaságával, azért vidáman, sok játékkal telt a nap, végül Mono délutáni alvását megvárva megünnepeltük Gergő születésnapját, és megtudtuk, hogy most már nem ő a legkisebb a családban, hiszen februárban érkezik az unokaöcsi.

2012. augusztus 1.
Mono már napok óta próbálkozik az elindulással, és egy-egy bátortalannak mondható lépést már meg is tett. Ma viszont láttam rajta, hogy tettre kész, így kezemben a telefonnal csak arra vártam, hogy megörökíthessem az első lépéseket. És lám, Mono nem hagyott cserben, egyből 3-4 lépéssel is megajándékozott, úgyhogy tényleg az első lépéseit sikerült felvenni az utókor számára. Sajnos hiába próbáltam rávenni, ezt a bravúrt napokig nem ismételte meg, mert a közlekedés négykézláb még mindig gyorsabb és biztonságosabb, de ami késik, nem múlik.

2012. augusztus 9.
Bár hétfőn készültünk védőnőhöz mérlegelésre, ma meglátogatott bennünket. Azt hiszem, most érkezett el az a pont, amikor nem látom további értelmét a védőnő havi látogatásának. Kezdő anyukaként jól esett valakivel beszélgetni, jó volt valaki, aki megerősített abban, hogy jól csinálom, amit csinálok, még akkor is, ha ezt egy nálam jóval fiatalabb, gyermektelen nőtől kapom, aki csak azt tudja elmondani, amit a tankönyvekből megtanult. Azt hiszem 8 hónap elteltével azonban már nincsen szükségem erre, mivel Mono szépen fejlődik, és jóval előrébb tart a koránál, és úgy érzem, tapasztalat hiányában semmiben nem tud segítségemre lenni a védőnő, annál is inkább, mert havonta látja a doktornő is, tehát láthatják, hogy fizikailag, egészségileg is jól fejlődik. Arról nem is beszélve, hogy Mono épp aludt, és a védőnő úgy elment volna, hogy még rá sem néz a babára.


 Általánosságok:
Napi rutin - alvás, evés, fürdetés:
Azt hiszem mondhatom, hogy alvás terén ismét megváltottam a világot, és eredményt hozott a szigor. A napközbeni alvások mellett már az esti elalvással sincs gond, és egyre többször átalussza az éjszakát. Csak a fogacskák zavartak kicsit bele a dologba, hiszen volt olyan éjszaka, amikor Mono felébredt és 2 órán keresztül nem is nagyon akart visszaaludni, majd utána szinte óránként fenn volt. És bár ő aztán napközben kialudta magát, nekem ez kevésbé sikerült, így aztán a 3. nap után bíztam benne, hogy elfárad annyira, hogy ne ébredjen meg éjjel sem.

Evés terén továbbra sincsen probléma, általában lelkesen kanalazza a főztömet, és mint a kismadarak nyitja a szájacskáját az újabb falatokért. Néha hihetetlenül keveset, néha pedig megdöbbentően sokat tud enni, de biztos tudja, hogy mennyi az elég neki. Biztos, ami biztos, reggel-délben-este még szopizik, és ha kicsit nyűgösebb, akkor még amikor kedve tartja. Amióta ügyesebb lett a mozgásban, azóta az evés is kisebb cirkuszi produkciónak felel meg, hiszen abban a pillanatban, hogy már nem annyira éhes, elkezd forgolódni az etetőszékben, és ha hagynám, még a konyha asztalra is kimászna. Közben pedig, ha úgy gondolja, nyitja a száját a következő adagért, csak én legyek olyan ügyes, hogy bele is találok.

A fürdésnél  nagy újdonság, hogy együtt készülődünk, Mono a kád előtt állva csodálkozva nézi, ahogy a csapból folyik a víz, majd a vetkőzés és az olajozás némi birkózással ér fel, hiszen egyre nehezebb egy helyben marasztalni a Kisasszonyt, de amint meztelen és mérlegelünk, már fülig ér a szája, hiszen tudja, hogy most már jöhet az önfeledt pancsolás. Felfedezte, hogy nem csak fekve és ülve, hanem állva is lehet pancsolni és zuhanyozni és nagy örömet nyújt kergetni a habot, amit valahogy soha sem lehet megfogni. Aztán mikor már az egész fürdőszoba csurom vizes, akkor egész egyszerűen feláll, és felém nyújtja a kis kezecskéjét, jelezve, hogy "Anya, elég volt, vegyél ki". A töröközés és a felöltözés ismét kisebb közelharcnak tűnhet egy külső szemlélő számára, de mikor az ágyra kerül, már karjával hadonászva vigyorog, mert tudja, hogy jön az esti szopizás.

A napi rutin végre tényleg napi rutin lett. Egy átlagos napon, amikor minden a szokásos kerékvágásban megy, akkor szinte percre pontosan ugyan akkor történik minden, ami mind a Mononak, mind nekem jó.

6:20 - 7:00      Ébresztő, reggeli: szopizás
7:00 - 10:00    Játék
10:00              Tízórai: általában valami gyümölcs zabpehellyel
10:00 - 10:30  Délelőtti alvás
10:30 - 14:00  Játék
14:00               Ebéd: főzelék, kiegészítve szopizással
14:30 - 16:00   Délutáni alvás
16:00 - 17:00   Játék
17:00               Uzsonna: gyümölcs
17:30 - 19:00   Séta
19:30               Vacsora 1: joghurt valamilyen gyümölccsel, zabpehellyel, túróval
20:00               Fürdés
20:30               Vacsora 2: szopizás
21:00               Esti alvás



Ügyeskedés - fejlődés:
Mono a mászásban lassan eléri a fénysebességet, és az egész nap szüntelen kergetőzésből áll, hiszen sehova nem tudok úgy menni, hogy pár pillanat múlva már ne legyen a nyomomban. Néha azonban magába feledkezve szinte egy órán keresztül is eljátszik a játékaival, nagy gonddal, egyenként kiszedegetve őket a kosárból, ahova én nap végén szépen összeszedegetem őket. Kivesz egy játékot, elnézegeti, eljátszadozik vele, majd gondosan maga mellé rakja, és már keresi is a következőt. És ez addig így megy, amíg üres nem lesz a kosár.

 
Mikor Mono betöltötte a 6. hónapot, úgy gondoltam, hogy már túl nagy, hogy cumisüvegből igyon, így vettem neki egy csőrös poharat. Eleinte csak segítséggel tudott inni, vagy csak háton, de akkor már ő fogta a pohár füleit. Most már nagyon ügyesen leveszi akár a dohányzó asztalról is, és állva, kapaszkodás nélkül iszik belőle.

A hónap végére visszatért a lelkesedés tipegés terén is, és bár még csak 1-1 lépést tesz önállóan, egyre többször engedi el a biztonságot jelentő szekrényt.



Orvososdi:
Szerencsére ebben a hónapban még csak az orvosi rendelő közelébe sem mentünk a szokásos mérlegelést kivéve.




Kirándulós: 
Ebben a hónapban tőlünk szokatlan módon nem mentünk hosszabb útra.

Divatolós:
Ez a hónap hozott hideget és meleget egyaránt, így aztán lehetőség volt szinte a teljes ruhatárat igénybe venni. Ki is használtuk az alkalmat, hogy a sok csodaszép ruha ne csak a szekrényben porosodjon, hiszen amennyire kiskoromban nem szerettem babázni, most annál nagyobb élvezettel öltöztetem Monot. Így aztán külön ruha jár az itthoni játékra, a délelőtti sétára, amikor a Dédnagymamához megyünk, vagy a délutáni sétához.

Az anyaságról:
Talán már írtam róla, hogy az édesanyák előszeretettel használják gyermekük cselekedeteit többes számban, és Mini számtalanszor rám is szól egy-egy ilyen mondatomnál. De egy anya számára azt hiszem természetes, hogy a pocakban töltött 9 hónap után is szoros szimbiózisban él csemetéjével, hiszen együtt kelnek, együtt fekszenek, együtt szopiznak, és lényegében a nap 24 óráját 2 méteres távolságon belül töltik.  Erre a hónapra különösen igaz volt a többes szám, hiszen együtt nevettünk, együtt sírtunk. Azok a fránya fogacskák álmatlan éjszakákat okoztak számunkra, így órákat ültem a kiságy mellett, míg Mono visszaaludt, és együtt rosszalkodtuk végig a hónapot, mindenféle új helyen és helyzetben. Most, hogy a hónap végén végignéztem a fényképeket, meg kellett állapítanom, hogy ennyire mókás hónapunk még nem is volt. A pár nehéz éjszakát leszámítva csak a nevetésről szólt a hónap, és én boldogan nyugtázom, hogy valamit biztos jól csinálok, ha ennyire vidám Mononk van.

Az apaságról:
Sajnos a szokásos kettő helyett ebben a hónapban csak egy hétvégét töltött itthon Mini, így Mono is leginkább csak az internet csodájának köszönhetően látta és hallotta az apját. Azon az egy hétvégén viszont, mikor itthon volt, csupa olyan dolog csináltak, ami tipikusan apás dolog. Például jó móka volt Apával a Széchenyi téren a szökőkútban pancsolni, vagy Apa nyakán utazni hazafele.

De reggel az ágyban lustálkodni egy kicsit is apa-lánya dolog, és még mindig csak Apa tudja igazán jó ízű kacagásra bírni a Kisasszonyt.

Monokonyha 8. hónap

Zöldbab főzelék
A zöldbabot a szokásos módon előkészítjük, egy apróra vágott sárgarépával, zellerzölddel és egy hagymaszárral puhára főzzük, pürésítjük.
Mono tetszési index: 8 (Azt hiszem a zöldbab kedvenc lesz, vagy minden ízlik, amiben sárgarépa van. Ezt még nem sikerült megfejtenem)

Céklafőzelék
Mivel ez az első ételek egyike, és akkor kimaradt, gondoltam most, hogy lehetőség van rá, ezt is kóstolja meg a Mono.
A céklát megpucoljuk, apró kockákra vágjuk, és kevés vízben egy marék rizzsel megfőzzük, végül pürésítjük.
Mono tetszési index: 2 (Egész pontosan 6 kiskanállal volt hajlandó enni. Mivel több volt vele a gond, mint amekkora sikere volt, jó családi mondás szerint háromszor került az asztalra, először, utoljára és soha többé.)

Rebarbara főzelék
A rebarbarát meghámozzuk, majd kisebb darabokra vágjuk és feltesszük főzni. Amikor a rebarbara szálaira esett szét kevés zabpelyhet összekeverünk joghurttal, amivel "behabarjuk" a főzeléket. Végül az egészet pürésítjük.
Mono tetszési index: 8 (Bár a rebarbara még kicsit savanyú volt, összekeverve egy kis őszibarackkal sikere volt, aminek nagyon örültem, hiszen ez a zöldség nekem is nagy kedvencem)

Kukorica főzelék
Egyszerű elkészítés. A kukorica szemeket és az apróra vágott krumplit megfőzzük, majd pürésítjük, végül egy kevés vajjal még krémesebbé tesszük.
Mono tetszési index: 8

Karalábé főzelék
Teljesen hasonló az előzőekhez. Megpucol, felkockáz, megfőz, lehetőségek fényében fűszernövénnyel ízesít, más zöldséggel összekever, esetleg csirkehúst hozzáad, pürésít.
Mono tetszési index: 8

Lényegében a zöldségek listájának végére értünk, persze egy-két kivételtől eltekintve, mint a brokkoli, kelbimbó, karfiol, stb, így aztán új receptet egyenlőre nem próbáltunk ki, mindig abból főzök, ami éppen itthon van, néha megbolondítva egy kis hússal vagy májjal.

A hónap sztárja a joghurt. A Danone Activia krémes natúr joghurtot veszem Mononak, és ehhez keverek friss gyümölcs pürét, zabpelyhet, vagy éppen uborkát. A nagy melegekben különösen tetszett neki a hűsítő finomság, de egyébként is jóízűen eszi a délutáni sétából hazatérve.

A Dédi megmondja a tutit

Mint általában minden szombaton, most is a Nagymamámhoz voltunk hivatalosak ebédre, hogy a délelőtti csavargás után pótoljuk az elveszett kalóriákat. Természetesen Monot ilyenkor egy emberrel több kényezteti és ducálja. Mikor a Nagymamám meglátta a dédunokáját, megállapította, hogy most sokat hízott, mert szépen ki van gömbölyödve. Ekkor elújságoltam neki, hogy egy átaludt éjszaka után kíváncsiságból lemértem, és 300 g-ot szopizott reggelire, úgyhogy nem csoda, ha jó húsban van. Erre a Nagymamám csak annyit mondott:

- Édes Lányom (ez lennék én), nem az a csoda, hogy a baba ennyit tud enni, hanem hogy honnan van ennyi tejed, mert ennyi tejet még egy kecske sem tud adni.

Hát igen, az öregek más mértékek szerint nézik a világot, de jó, hogy még nekik is van humorérzékük.

Az első udvarló

Most már szinte állandó programja a napirendünknek a késő délutáni séta Eszti barátnőmmel, Hangával és Kristóffal. Bár az 5 éves Kristóf nem mindig lelkesedik a babák csevegéséhez és a mi pletykálásunkra, azért egy kis fagyizással és játszóterezéssel ő is örül a mindennapi levegőzésnek. Mostanra odáig jutottunk, hogy mindegyik gyerek várja a találkozást, és még a babák is hangos nevetéssel üdvözlik egymást. Kristóf pedig, ha jó napja van, örömmel játszik a babákkal, amin a csajok jókat kacarásznak.
Egyik nap Eszti mesélte, hogy Kristóf e szavakkal várta a délutáni találkozást a délelőtti bevásárlás során:

"Hazamegyünk, ebédelünk, alszunk, felkelünk, aztán sétálunk a Gyöngyvérrel és a kis Reginával. Nekem tetszik a Regina, nagyon aranyos."

7. hónap

Méretek:
Súly: 7070 g
Hossz: 66 cm
Fejkörfogat: 

Történések:
2012. június 17.
Keresztelő

2012. június 20.
Mivel beköszöntött az igazi nyár, abból is a melegebb fajta, ezért a panelból kimenekültünk a szabadba, és Győrzámolyon töltöttük a napot. Itt Monoval egész nap az udvaron a fa árnyékában játszhattunk, és kipróbálhatta az új hintáját és medencéjét is. Mondanom sem kell, hogy mindkettő nagy sikert aratott.

Természetesen sok újdonsággal is járt a szabadban eltöltött nap. Ott volt például a fű, amire Mono gondosan ügyelt, hogy még csak véletlenül se érjen hozzá. Így aztán nem volt gond, hogy elkóboroljon a takaróról, mert egy pillanatra sem tette volna le a kis kezét, vagy a lábát. Aztán ott volt az a sok fa, árnyék, madárcsicsergés és Blanka néni tyúkjai. Szóval megfigyelni valóból és élményből nem volt hiány, ami kellőképpen ki is fárasztotta a Monot, így sem az evéssel, sem az esti alvással nem volt gond.

2012. június 21.
Az első nap, amikor megfeledkezve magáról néhány pillanatra kapaszkodás nélkül állt.

2012. június 23.
Majdnem 6 és fél hónap, amit 24 órában együtt töltünk a Monoval, és bár még alvás közben is mellette lennék, simogatnám, és nézném, azt hiszem elérkezett az idő, hogy egy kicsit kikapcsolódjon ő, és főleg én. Így aztán Édesanyám felcsapott babysitternek, és pár óra elejéig vigyázott az unokájára. A fő probléma az volt, hogy kedvenc táncegyüttesem, akiknek a műsorát tavaly még pocakosan néztem meg, este 7 órára tette a kezdést, ami a mi szempontunkból rosszabb nem is lehetett volna, így aztán némi aggódással indultam neki az estének. Édesanyámnak mindent előkészítettem, a fürdetéshez való kellékeket, a pizsamát, a tejpépet, és a lelkére kötöttem, hogy ha elalszik a Mono, küldjön egy SMS-t. Ezután nyomtam egy jóéjt puszit Babócám buksijára, és útnak indultam. Szerencsére az üzenet fél 9-kor már meg is érkezett, úgyhogy az est további részében nem járt azon az agyam, hogy vajon milyen nehezen alszik-e el, hogy vajon megette-e életében először a tejpépet az anyatej helyett, és úgy egyáltalán hogy viseli, hogy az Édesanyja, azaz én nem a 2 méteres körzetében van.
Monomnak nagyon jó időérzéke van, hiszen pont akkor ébredt meg, amikor hazaírtam, így Édesanyám karján vár az ajtóban, és azzal a bizonyos vigyorral nézett rám, ami csak nekem jár. Én pedig megkönnyebbülve, és egy kicsit szomorúan vettem tudomásul, hogy nem áll meg a világ nélkülem. Így aztán Mono megette a rendes vacsoráját is, és békésen el is aludt a karjaimban.
Mivel ilyen jól sikerült az este, meg is állapítottam, hogy egy kis kikapcsolódás nekem is jár, úgyhogy több alkalmat fogok keresni, hogy egy kicsit eljárhassak szórakozni.

2012. június 24.
Bár eredetileg nem így terveztük a napot, de mivel ma is 30 fok volt, úgy gondoltam, hogy a Mononak is, és nekem is jobb a friss levegőn, és hazavittük Győrzámolyra Édesanyámat, és Jar-Jar kutyust. Ha pedig kocsival megyünk, akkor egy nagyobb bevásárlás is belefér, hiszem az autó elbírja. És bár a bevásárló listán nem szerepelt, Édesanyám meglátott egy szép ciklámen színű hintát, ami csak arra várt, hogy a kosarunkba kerüljön.
Hazaérve (merthogy nekem az is a haza) már csak azt kellett kitalálnunk, hova is szereljük fel. Jó családi szokás szerint a hinta helyének keresésére fűrésszel indultunk neki, hogy a megfelelő fán méretre vághassuk a megfelelő ágat, hogy a Mono hintácskáját be tudjuk üzemelni, és Pici Lányom birtokba vehesse.

Mono annyira élvezte a hintázást, hogy az sem zavarta, hogy leér a lába a fűbe, sőt kimondottan tetszett neki, pedig előtte nagyon figyelt, hogy a leterített plédről még csak véletlenül se másszon le, és minél magasabbra löktük a hintát, Babócám annál hangosabban nevetett, és csak a pocija korgása juttatta eszébe, hogy a nagy játék közben azért enni is kellene.
A nap szépséghibája, hogy amatőr és kezdő anyukaként elfelejtettem pelenkát vinni magunkkal, így aztán egy nagyobb baleset után kénytelenek voltunk hazajönni.

2012. június 30. - július 2.
Mini nyaralás Kistarcsán.

2012. július 3.
Mivel Édesanyám nálunk aludt, így sok-sok idő után moziba mentünk Minivel. Mono már egész jól megszokta, hogy néha nem én fektetem, minden a szokásos módon működött. Mozi előtt megszoptattam, ami közben most bealudt, így hagytuk is aludni. Aztán felébredt, akkor vacsorázott, fürdőt, játszott, majd elaludt. Mikor hazaértünk, még egyszer megetettem, és aludt is tovább.

2012. július 4.
Egy napos nyaralás a Balatonon.

2012. július 5.
Miután első körben nem voltunk túl szerencsések Mono füllyukasztásával kapcsolatban, hiszen az egyik kis fülecskéjébe rossz helyre lőtték a lyukat, és így egy hónap után ki is vettük a fülbevalót, és vártuk, hogy benöljön a lyuk, és elmúljon a duzzanat, ma végre újra két kicsi fülbevalóval büszkélkedhet.

2012. július 6-8.
Győrkőc fesztivál
Mivel már győrkőcös szülőnek mondhatjuk magunkat, ezért nem is volt kérdés, hogy feltérképezzük a belvárosban kialakított hatalmas játszóteret. Bár még Mono nem igazán tudta élvezni a sok-sok érdekes játékot, de Minivel nagyon jól szórakoztunk a sok kicsi önfeledten játszó csöppségen, míg Mono nézelődött, vagy éppen aludt a séta alatt.

Bevallom, már alig várom, hogy Monoval is lehessen játszani, mert szerintem ahogy nekem is, sok szülőnek csak alibi a gyerek ezeken a rendezvényeken, hogy újra gyereknek érezhessék magukat, de a csöppségek nélkül furán nézne ki, ha kipróbálnák a játékokat.

 2012. július 11.
A hónap befejezéseként a szokásos havi méreckedésre mentünk a doktor nénihez, ahol szokás szerint teljesen el voltak ájulva Monotól. Meg lettünk dicsérve, hogy nagyon szépen fejlődik, formás, és hihetetlenül mozgékony. A doktor néni nem is nagyon tudta megvizsgálni, csak állás közben volt hajlandó pár pillanatra nyugton maradni.

 Általánosságok:
Napi rutin - alvás, evés, fürdetés:
Az alvás továbbra is a mumust jelenti, így ha nem alszik be szopizás közben, akkor jön a kínlódás, és vagy elfárad, és valami természetellenes pózban kidől, vagy az idegeim nem bírják tovább, és akkor jön az altatás, az énekléssel, meséléssel, ringatással, és egyéb praktikákkal. Mostanában szigorú vagyok, hiszen a szakkönyvek azt mondják, hagyni kell sírni, hogy megtanuljon egyedül elaludni, és én hagyom is. Egy darabig. Aztán pedig megsajnálva szegényemet a sok sírás miatt elaltatom. Leginkább akkor szakad meg az anyai szívem, mikor álomba sírja magát, és még percekkel később is hüppög álmában.
Éjszakánként többször felébredt, gondolom mert szomjas volt, hiszen ebben a kánikulában bármit csináltam, akkor sem ment 31 fok alá a hőmérséklet a szobájában, de aztán pár korty után már aludt is tovább.

Az evésbe a kánikula kicsit bekavart, hiszen sokkal jobban kívánta a gyümölcsöt, az anyatejet, és a joghurtot, mint a főzeléket. Így aztán az új ételek kóstolása kicsit abbamaradt, de a megszokott ízekből egyre nagyobb mennyiségek fogynak.

A fürdetés a nagy melegben kész felüdülés volt Mono számára, ezért napjában többször is a fürdőszoba felé vettük az irányt, ahova leginkább már saját lábán-kezén közlekedik. Néha csak egy gyors zuhany, néha egy hosszabb pancsikolás Minivel, de ezektől függetlenül az esti rituálé nem változott.

Ügyeskedés - fejlődés:


Mono egyre stabilabban áll. Szinte egész nap mozog. Mászik, feláll, leguggol, feláll, leguggol, mászik, matat, mászik, feláll, áll, áll, leguggol, feláll, áll, áll.... Nem tudom, hogy van ennyi energiája, és irigylem, hogy még ilyen jók a rugói, hogy a térdeinek meg sem kottyan ennyi mozgás. Egy-egy pillanatra, ha elfeledkezik magáról, akkor már kapaszkodás nélkül is álldogál, aztán megdöbben, hogy ilyet is tud, és lecsüccsen.
Mono rájött, hogy van mutatóujja. Így mindent megpiszkál vele, és jól megfontolt, lassú mozdulattal nyúl a tárgyakhoz, amiket éppen kiszemelt magának, hogy a pici ujjával megérintse őket.
Legújabb szokása, ami nekem nagyon tetszik, hogy felhúzza a pici orrát, ha valami nem tetszik neki.
Mono felfedezte a függönyt. Odamászik az erkélyajtóhoz és hosszú perceken keresztül képes játszani a földig érő függönnyel. Simogatja, oda-vissza mászik alatta, és élvezi, ahogy a lenge anyag hozzáér, és azon keresztül kémleli a világot, miközben kacarászik és magyaráz.

Orvososdi:
Sajnos a szemhéj gyulladás újra előjött, de már nem vártam meg, hogy elterjedjen, ahogy észrevettem, mentünk is a doktor nénihez, hogy a jól bevált krémet felírja, és napokon belül szépen meg is gyógyult.


Kirándulós: 
Mini június 29-én hazajött és egy hétig itthon is lesz, így aztán a szabadságot egy kistarcsai mini nyaralással kezdtük, hogy elmeneküljünk a panelból a 40 fok elől. A már megszokott időben, szombaton reggeli után indultunk, és első utunk az Elefániba vezetett, hogy Mono új babakocsit kapjon. Semmi bajom nem volt a régivel, azt leszámítva, hogy a gyártó remek marketing politikát folytatva a babakocsi sportrészét akkorára csinálta, mint egy tank, így aztán ha a kismama komfortosan akarja magát érezni, és a kocsiba a babakocsi mellé még egy bevásárlást is meg akar ejteni, vagy esetleg egy nyaralás alkalmával pár bőröndnek is be kell férnie a csomagtartóba, akkor kénytelen egy kisebb sport babakocsiba befektetni. De mivel mi márkahűek vagyunk, ezért most sem volt kérdés, hogy az Espiro Magic 4-et választottuk. Bár a hőn áhított zöld szín aztán megint csak álom marad, de Minivel praktikusági okokból végül egy szürke mellett döntöttünk, amit aztán a hétvége folyamán le is teszteltünk, mivel a "tankot" már nem is hoztuk magunkkal.
Mire Kistarcsára értünk, már közel volt a hőmérő a felrobbanáshoz, így aztán nem vesztegettük az időt, és kipróbáltuk a Nagypapa medencéjét, ráadtuk Monora a hosszú ideje depütálásra váró fürdőruhácskát, és belevetettük magunkat a hűsítő vízbe. Az első megdöbbenés után, hogy nem ér le a lába a vízben, hatalmas lubickolásba kezdett és azt hiszem ez órákig tudta volna folytatni, mi viszont egy kerti partira voltunk hivatalosak, úgyhogy hamar véget vetettünk a mókának, gondolván elsőre ennyi elég is volt.
A szülinapi kerti parti alatt szokásához híven angyalként viselkedett, és mindenkit elbűvölt, még az általam kritikus pontnak hitt alvással sem volt semmi probléma. A délutánt pedig ismételten lubickolással zártuk, így az esti alvással semmi gond nem volt, mert amellett, hogy vigyorgott és mászott egész nap, szerintem már alig várta, hogy ágyba kerüljön.
Másnap reggel Mini horgászni ment, mi pedig Jutka mamával a szokásos Asia Centeres shoppingolos kirándulásunkat ejtettük meg, és szokás szerint nem sokmindent vettünk. A délután pedig ismételten a fürdésé és a pihenésé volt.

 Hétfőn délelőtt vettük az irányt hazafele, egy kis kitérővel az Ikeába és az Auchanba, hogy a szokásosan felkeresett helyek közül ezek se maradjanak ki. Itthon aztán a besötétített lakás ellenére 33 fok fogadott bennünket, így aztán Mini egyből klíma után nézett, amit remélhetőleg napokon belül be is szerelnek.


A nagy meleget csak valami vízparton lehet elviselni, így mi sem ültünk sokat a panelba, és kedden megjártuk a Balatont, mivel a Mononak is látni kellett. Egy ismerős kisgyerekes családdal mentünk, és nekik köszönhetően nem egy ismert és zsúfolt strandon kötöttünk ki, hanem egy eldugott, mégis kellemes, tiszta, árnyékos helyen táboroztunk le Sajkod közelében.
Először nagyon féltem a kirándulástól, hiszen egész nap a forróságban a szabadban, nincs megszokott ágyikó, ahol Mono aludhatna, bébiételt kell egész nap ennie, és a szoptatást is meg kell valahogy oldani. De mint utólag kiderült, minden aggodalmam alaptalan volt, hiszen Mono azonkívül, hogy hihetetlenül élvezte a Balatonban való fürdést, olyan volt, mint máskor. Annyit evett, amennyit szokott, és a szopizások után hatalmasakat aludt a friss levegőn. Így aztán már ezt is tudjuk, hogy akár nyaralni is nyugodt szívvel elmehetünk vele, hiszen ha betartjuk az alapvető szabályokat vele kapcsolatban, akkor az ő kialakult kis napirendjét semmi nem zavarhatja meg.

Miután hazaérve a lakásban még mindig szaunázni lehetett volna, így aztán Édesanyámat hazakísértük, és a Monoval Győrzámolyon is aludtunk, ahol kész felüdülés volt a házban lévő 24 fok. Mono pedig a fárasztó nap után szerintem alig várta, hogy végre valahol álomra hajthassa a fejét, nem nagyon foglalkozott vele, hogy az nem otthon van.

Divatolós:
Ebben a hőségben nem sokat foglalkoztunk a divattal. Inkább az volt a cél, hogy Mono minél könnyebben elviselje a nagy meleget. Itthon általában csak pelenkában volt, Édesanyámnál leginkább meztelenül, egyébként pedig a pelenkára csak egy bugyit és valami könnyű ruhácskát adtam rá, hogy ne melegítse a kis testét a body se.

Az apaságról:
Mono egyedi technikát fejlesztett ki az apjával való kapcsolattartásban. Reggelente már várja, hogy a szokott időbe telefonáljon neki, és ha éppen nem akkor hívja, amikor Mono számít rá, akkor mindent megtesz, hogy elérje a telefonomat. A csengőhangra már felfigyel, és boldogan mászik a telefonhoz, hogy lássa és hallja az apját. Ilyenkor mindig "megsimogatja" a pici ujjaival Mini arcát, és általában beszél is hozzá. Nagyon kíváncsi lennék, hogy vajon mit is mond neki.
Most, hogy Mini itthon volt szabadságon, a Mono ki is használta az alkalmat, és amikor csak lehetett, az apján mászott, és szinte elvárta, hogy napi 24 órában foglalkozzon vele, behozva az elmúlt 6 hónapot.

Mulatságos történet - Kellemest a hasznossal

Amikor kettesben vagyunk itthon Monoval, a fürdéshez én csak a "partról" asszisztálok, míg a Pici Lányom kipancsolja magát. Természetesen az, hogy én nem a fürdőkádban vagyok helyileg, nem óv meg attól, hogy ne legyek csurom vizes.
Most, hogy itthon volt Mini, és már a Mono is önállóan tud ülni, elérkezett a közös fürdések ideje.
Egyik este, hogy ne csak Mini játszhasson a kádban, én mentem fürödni a Monoval.

Javában megy a játék, már úszik a fürdőszoba, játékkal tele a kád, Mono nevetésétől ví
zhangzik a lakás, amikor a Picurom gondol egyet, kiesik minden játék a kezéből, és mászva elindul felém, felkapaszkodik a hasamon, és rácuppan a cicimre.
Úgy gondolta, ha már egyszer "kéznél vagyok", összeköti a kellemest a hasznossal, és egy úttal meg is vacsorázik.
Én meg az első döbbenet után jót nevettem Mono kreativitásán, és miután vettem a célzást, hogy "Anya, elég a játékból, jöhet a vacsi", gyorsan véget vetettünk a fürdésnek, hogy Csöppségem minél előbb rendes vacsorát kaphasson.

Monokonyha 7. hónap

Almás-banános zabpehelykása:
3-4 evőkanál zabpelyhet egy órára beáztatunk. Közben az almát megpucoljuk, kockára vágjuk, és feltesszük főni. Ha megpuhul, beletesszük a megpuhult zabpelyhet, majd ha kihűlt, pürésítjük. Étkezés előtt egy kevés banánt keverünk hozzá.
Mono tetszési index: 9

Póréhagymás cukkini főzelék krumplival: 
A krumplit hámozzuk meg, vágjuk kockákra, és tegyük fel főni. A cukkininek vágjuk le a két végét, majd szeleteljük karikára (én első nekifutásra ezt is meghámoztam). A póréhagymából ízesítés céljából csak egy-két karikát vágjunk a zöld részéből. Mikor a krumpli már majdnem megpuhult, tegyük a vízbe a zsenge cukkini és hagyma darabokat. Főzzük készre, és turmixoljuk össze.
Mono tetszési index: 8 (ami főzelék esetében határozottan jó osztályzatnak számít, mert a kezdeti bizalmatlanság után lelkesen kanalazta)

Salátafőzelék krumplival:
A krumplit meghámozzuk, kockára vágjuk, majd feltesszük főzni. A jól megmosott salátaleveleket apróbb darabokra tépkedjük, majd ezt is a főzővízhez dobjuk, és megvárjuk, még megfonnyad. Ízesítésnek tettem bele egy darabka hagymaszárat, amit turmixolás előtt kivettem.

Mono tetszési index: 8 (amibe először azt hittem, hogy közrejátszott a nem kicsi éhségfaktor is, de mivel második próbálkozásra is bekanalazta, ezért sikernek könyveltem el)

Almaszószos csirke rizzsel
A csirkemellet megmossuk, felkockázzuk, és kevés olívaolajon egy kis majoránnával megpirítjuk. Közben a rizst, és a meghámozott, felkockázott almát kevés vízben megfőzzük, majd beletesszük a csirkemellet is, hogy tökéletesen megpuhuljon, végül pürésítjük.
Mono tetszési index: 7 (Én a csirkemellet nagyon száraznak találtam, legközelebb kipróbálom a csirkeszárnyat, vagy combot.)

Tökfőzelék
A rizst feltesszük főzni, majd a tököt megpucoljuk és apró kockákra vágjuk. Mikor a rizs már majdnem megpuhult, mellétesszük a tököt és egy kevés kaprot, és készre főzzük. Amikor minden megpuhult, a kaprot kivesszük belőle, és pürésítjük.
Mono tetszési index: 2 (Finoman szólva sem jött be neki, bár ha az én ízlésemet örökölte, nem is csodálom. Ezek után nagyon kíváncsi leszek, mit fog szólni a spenóthoz, de még a tökkel sem adtam fel a kóstoltatást.)

Almás kukoricakása
Egy edényben feltesszük a vizet főzni. Míg felforr, meghámozzuk és lereszeljük az almát. A forrásban lévő vízbe folyamatos keverés mellett beletesszük a kukoricadarát, és addig főzzük, míg meg nem puhul. A kész kásához hozzákeverjük az almapürét, és egy icipici fahéjjal ízesítjük.
Mono tetszési index: 9
(A maradék kukoricakásához (amibe még nem tettük bele az almát) hozzákevertem egy kis vajat, juhtúrót, sót és borsot, így remek vacsorám lett nekem is)

Zöldséges csirkemáj
A csirkemájat alaposan megmossuk, majd kisebb darabokra vágjuk, és kevés olajon picit megpirítjuk. Hozzáadunk egy kockára vágott sárgarépát, egy marék borsót és egy picit megpároljuk. Majd egy kevés rizzsel dúsítjuk, és felöntjük annyi vízzel, hogy a rizs megpuhuljon, végül pürésítjük.
Mono tetszési index: 7
(Azt hiszem, a nagy melegben nem nagyon kívánja a főtt ételt, így az átlagosnál kevesebbet evett, viszont azt jó ízűen)

Sóskafőzelék
A sóskát alaposan megmossuk, az erősebb szárakat eltávolítjuk, majd kevés vízben megfőzzük. Egy kisebb krumplit is megfőzünk, majd együtt egy csöppnyi olívaolajjal pürésítjük.
Mono tetszési index: 4 (Nem aratott túl nagy sikert, amin nagyon meglepődtem, hiszen nekem az egyik kedvencem, így a pocakban is sokat ehetett, de ezt is betudtam a melegnek.)