Zuhanyoznom kell, és ezzel nem foglalkoztam korábban. Nem a zuhanyozással, hanem hogy tulajdonképpen milyen módon zuhanyozzak, amikor kettesben vagyok a babával. Újabban kizárólag akkor zuhanyozom, ha Mimi dada nálunk van. A baba mélyen alszik a kiságyban, és én nem akarom felkelteni. Mi lesz, ha akkor ébred fel, amikor javában samponozom a hajamat? És ha nem ébred fel? Akkor zuhanyozom. Zuhanyoznom kell, mert este lesz Viviannél a babazsúr. Úgy saccolom, hogy a fel nem ébredés esélye - ötven százalék - egész jó. Ellenőrzöm, hogy be van-e zárva minden ajtó és ablak, arra az esetre, ha egy hibbant perverz megpróbálja elrabolni a babát, míg én zuhanyozom. Még egyszer ellenőrzöm őt is.
Beugrom a zuhany alá, mielőtt igazán fölmelegedhetne a víz. Körülbelül tizenöt másodpercig szappanozom magamat. Ahogy ráteszem a hajamra a sampont, esküszöm, úgy hallom, hogy bőg a baba. Kidugom a fejem a függöny mögül. Csönd. Óriási, most már csecsmősivalkodást hallok akkor is, ha úgy alszik, mint a tej. Még ki se öblítettem az összes sampont, amikor ráteszem a hajamra a kondicionálót. Teljes zuhanyozási idő: négy perc, tizenkét másodperc. Már a zuhanyozást sem élvezhetem ki, mert attól félek, hogy felébred, és nem termek ott nála harminc másodperc alatt."
Mikor terhes voltam, már akkor arról álmodoztam, hogy ha letelik az a bizonyos 6 hét, akkor belefekszem egy kádnyi jó meleg vízbe, és addig ki sem szállok, amíg uszonyaim nem nőnek. De aztán megszületett a Mono, és hamar rá kellett jönnöm, hogy ez nem ilyen egyszerű.
Az ember alig várja, hogy a baba aludjon, hogy egy kicsit tudjon a háztartással és magával foglalkozni, vagy csak aludjon egy nagyot, de amikor a Mono végre elalszik, olyan hiányérzetem van, hogy átlag 5 percenként meg kell néznem, ha pedig 3 óránál többet alszik, akkor aggódom, hogy vajon miért alszik olyan sokat?
Így aztán eddig a zuhanyzás is arra az időre maradt, amikor Édesanyám itt volt, és ha esetleg valami történt volna is, az amúgy békésen alvó Monoval, rögtön tudott volna ugrani, hogy elhárítsa a problémát. De természetesen semmi nem történt. Én pedig addig nyugodtan tudtam zuhanyozni, hajat mosni.
Ha éppen kettesben voltam a babámmal, akkor pontosan a Beck által leírtakként zajlott a zuhanyozás.
Először is meggyőződtem, hogy a Mono elég mélyen alszik, és persze az elkövetkezendő két percben nem is fog felébredni. Aztán a bébiőrrel a kezemben bevonultam a fürdőszobába, és magamra zártam az ajtót, nehogy a zaj felébressze a babát. Aztán jött a szupergyors zuhanyzás, hogy még víz sem érte a bőröm, máris a szappanért nyúltam, és közben fél szemmel a függöny mögül a bébiőrt figyeltem, hátha jelez, hogy ébredezik a baba. De a Kis Csöppségem nagyon jól megvolt nélkülem abban a két percben, és nem történt tragédia, hogy én nem figyeltem rá minden idegszálammal.
Most, hogy túl vagyunk a 6 héten, és engedélyezett a fürdőzés, már mondtam Mininek, hogy ha hazajön, én beköltözök a fürdőszobába, és órákat fogok a kádban tölteni. Persze megkaptam tőle, hogy tiszta hülye vagyok, ha úgyis alszik a Mono, miért nem "wellneszelek" egy kicsit, elvégre még a kádból kiugorva is egy perc alatt mellette tudok lenni, ha bármi is van, de egy kis sírástól még egy babának sem lett baja. Így aztán szótfogadva Mininek, engedtem vizet, vittem a bébiőrt, a telefont, és egy könyvet, és sok-sok hónap után teljes fél órát töltöttem a kádban.
Természetesen nem dőlt össze a világ abban a fél órában, én pedig frissnek és üdének érztem magam a pancsikolás után.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése