Amikor kettesben vagyunk itthon Monoval, a fürdéshez én csak a "partról" asszisztálok, míg a Pici Lányom kipancsolja magát. Természetesen az, hogy én nem a fürdőkádban vagyok helyileg, nem óv meg attól, hogy ne legyek csurom vizes.
Most, hogy itthon volt Mini, és már a Mono is önállóan tud ülni, elérkezett a közös fürdések ideje.
Egyik este, hogy ne csak Mini játszhasson a kádban, én mentem fürödni a Monoval.
Javában megy a játék, már úszik a fürdőszoba, játékkal tele a kád, Mono nevetésétől ví
zhangzik a lakás, amikor a Picurom gondol egyet, kiesik minden játék a kezéből, és mászva elindul felém, felkapaszkodik a hasamon, és rácuppan a cicimre.
Úgy gondolta, ha már egyszer "kéznél vagyok", összeköti a kellemest a hasznossal, és egy úttal meg is vacsorázik.
Én meg az első döbbenet után jót nevettem Mono kreativitásán, és miután vettem a célzást, hogy "Anya, elég a játékból, jöhet a vacsi", gyorsan véget vetettünk a fürdésnek, hogy Csöppségem minél előbb rendes vacsorát kaphasson.
2012. július 11., szerda
Mulatságos történet - Kellemest a hasznossal
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése