21. hónap (címszavakban)

A minap ráakadtam egy oldalra, ahol a 2 éves gyerek mozgását részletezik, vagyis mit kell ennyi idősen tudnia a gyereknek. Na azt eddig is tudtam, hogy Regina ilyen téren kezdetektől fogva előrébb tart az átlagnál, de vegyük csak sorjába:

- könnyen felmászik a bútorokra
Felmászik??? És itt mégis milyen bútort értenek? Mert hogy az én lányom felmászik a székre, majd onnan az étkező asztalra. Vagy eltolja a széket a könyvespolcig, hogy letörölgesse a felső polcokat is. És az még hagyján, de aztán az egyik bútorról át is ugrik a másikra. Néha örülök, hogy nincs csillárunk, mert akkor oda is felkapaszkodva.
Azt hiszem van benne egy kevés Édesanyámból, aki gyerekkorában a szekrényről ugrált az ágyra. Hát nem esett messze az alma a fájától.


- kapaszkodva váltott lábbal felmegy a lépcsőn, lefelé valamivel óvatosabban
Barátnőmtől tudtam meg (amit nem értek, hogy egy védőnő miért nem mond el), hogy a váltott láb azért fontos, mert akkor nem lesz diszlexiás a gyerek. Nos, az én Pici Lányom felfele már kapaszkodás nélkül is feljön a második emeletre, úgyhogy emiatt sem aggódom.

- futás közben már csak ritkán esik el
Elesik, ha tovább viszi a lendület, vagy ha ezer más dologra figyel közben.

- ügyesen dobja el a labdát, és tudatosan bele tud rúgni
Apával és a Papával már régóta fociznak, most már tényleg kezd focira hasonlítani a játék. A dobálást pedig Jar-Jar és Liza kutyának gyakorolja. Nagyon szereti a labdát oda-vissza gurítani, ahogy egymással szemben ülünk.

- gyakorolja a lábujjhegyen járást, és a páros lábbal ugrálást
Először azt hittem, a lábujjhegyen járás valami rossz szokás, de úgy látszik, ez is egy korszak, amin át kell esni. A páros lábbal ugrálás most nagy nagy szám, néha olyan, mint egy kis kecskebéka.

- járás közben nehezebb tárgyat is elvisz egyik helyről a másikra
Néha azt hiszem, hogy megszakad a nagy cipekedésben. Mikor megunja a motorozást, vagy épp úgy érzi, hogy nem halad elég gyorsan, akkor felkapja a motort, és már fut is vele.

- kiborítja például a játékos dobozát, vagy kiönti a poharának tartalmát, hogy kiürítse
Ez is megvan. Mindent ki kell üríteni, majd megállapítani, hogy "üresz, kibojujt, hiányszik".

- már önállóan firkál, néha különböző formákat (pöttyök, körvonalak, cikk-cakkok)
A rajzolás mostanában háttérbe szorult, de amikor olvastam ezt a cikket, leteszteltem, és ezt a részt is kipipálhatjuk.

- egyre szívesebben épít, formákat egymásra rak
Mindig is szeretett építeni, és a logikai játékokkal játszani, ez továbbra is így van, a lelkesedés töretlen.

- guruló tárgyakat tologat
Ágota barátnőmtől és Dorcitól kölcsön kaptunk egy játék babakocsit. Azóta mindent sétálni visz, a babákat, a plüssöket, a kockákat, mindent, ami a keze ügyébe kerül.

- pohárból egyedül iszik
Már mióta...

Beköszöntött az ősz. Valakinek a bölcsi, valakinek az óvoda, és valakinek az iskola vette kezdetét. Mivel Regina az utóbbi kettőhöz még kicsi, bölcsődébe pedig nem jár, de azért úgy gondoltam, hogy az ősz hozzon egy kis rendszert az ő életébe is. Így elkezdtünk hetente egyszer zenebölcsibe járni.

Az első alkalommal még megfigyelő álláspontra helyezkedett, és ahogyan a jelbeszéden, úgy most is leginkább az ölemben ült. De aztán a foglalkozás végére már feloldódott, és már aktívan részt vett az énekekben, mondókákban. A második alkalom előtt itthon gyakoroltuk a tanult énekeket és mondókákat, így aztán már felkészülten mentünk, és tudta, hogy mire is számíthat. Bár a foglalkozás maga csak fél óra, de mivel előtte és utána van lehetőség játékra, így több mint másfél órásra szokott nyúlni ez a programunk.

Pici Lányom lassan 2 éves lesz, és sajnos bennünket sem kerül el az a bizonyos dackorszak. A kedvenc szava, a "nem". Minden, amit kérek, és éppen nincs kedve hozzá, arra a válasz, nem. Sőt, néha még arra is, amit akar, vagy szeretne. Remélem, hamar kinövi, és túl leszünk ezen a korszakon is.
Amiért a szárnyai próbálgatása közben egyre több olyat csinál, amit nem szabad, ideje volt szankciókat bevezetni, így került képbe a büntisarok. Rosszalkodás egyedül megy a sarokba gondolkodni. Persze nem vesz komolyan, de ha elég erélyes vagyok, akkor bizony ott áll a falnak fordulva, kezeit a falnak támasztva, és néha hátra-hátranéz, hogy vajon én mit csinálok. Ilyenkor persze olyan aranyos, hogy legszívesebben össze-vissza puszilgatnám, de szigorú vagyok, és erős.

Regina a hónap folyamán átment pelenka spórolósba. Amikor itthon vagyunk, csak alváshoz adok rá pelust, baleset csak ritkán fordul elő, mindig szól, ha pisilnie kell. Sajnos a kakilás még csak pelusba megy, arra valahogy még nem érzi kényelmesnek a bilit.
Innen jön, hogy Pici Lányom megtanult hazudni. Bár állítólag a gyerekek 6 éves korukban kezdenek el hazudni, de Regina remekül tudja mondani, hogy pisilnie kell, merthogy akkor megkapja az iPadot. Így ha mesét szeretne nézni, mindig pisilnie kell, pedig mondom neki, hogy mesét nem csak a bilin lehet nézni.

Azt hiszem volt kitől örökölnie ezt a tulajdonságát is, hiszen mikor kicsi voltam, számtalanszor tettem meg egy TSZ-es kukoricásban egy akkor nagyon hosszúnak tűnő utat a két kertünk között. Mikor nagyon meleg volt, a nagymamám mindig megsajnált, és megkérdezte tőlem, hogy nem kell-e pisilnem. Mert ha pisilnem kellett, akkor lemaradtunk, és aztán hogy utolérjük a többieket, a mamám felvett, és úgy vitt tovább.

Nagy változást hozott Pici Lányom életében, hogy a játékai átköltöztek a saját szobájába, és így a nappali lassan visszanyeri nappali formáját, és megszűnik játszótérnek lenni. Bár eleinte csak úgy volt hajlandó játszani a szobájában, ha ott ülök mellette, de most már egyre többször ott tudom hagyni, ő pedig belefeledkezik a játékba.