Kistakaró a Nagymamától

Édesanyám annak idején nekünk nagyon sokat kötött, majd ahogy felnőttünk, ez a hobbyja feledésbe merült. Mikor az Öcsémékhez becsöngetett a gólya, egy csomag fonallal felszerelkezve közölték a hírt, amiből Édesanyám egyértelmű utalást kapott, hogy jó lenne feleleveníteni a kötőtűkkel való varázslás tudományát.
Így aztán nem sokkal később elkészült Gergő kocsitakarója.

Természetesen, ha az egyik unokának jár, akkor a másiknak is, ezért aztán mikor a gólya pár hónappal később eljutott hozzánk, egyértelmű volt, hogy ismét kocsitakarót kell kötni.

Megkerestük a megfelelő fonalat és a tökéletes mintát, és Édesanyám máris szorgosan állt neki kötögetni.
Mikor a takaró elkészült, a dekoráció már rám várt.

A kis szatén virágokra a Bricostore-ban találtunk rá, de miután felvarrtam őket a kis takaróra, még mindig üresnek találtam, így aztán elsétáltam a legközelebbi rövidáru boltba, és vettem még hozzá pár méter szatén szalagot, így készült el a végleges verzió.

 

Természetesen a kistakaró díszítése színben passzol a babakocsi színeivel.