Blogger Layouts

2013. augusztus 21., szerda

Felkészültünk, de mégsem

Mióta Pici Lányom olyan nagy sírás-rívást rendezett a 15 hós oltás során, mivel a sok nevetgéléssel, beszélgetéssel, dicsérettel kicsit elkábítottuk, így elég váratlanul érte, hogy aztán két helyen is megbökték, ezért úgy gondoltam, jobb felkészíteni arra, mi is vár rá ma.

Már napok óta mondogatom neki, hogy ma megyünk a doktor nénihez, és meg is mutattam neki, hogy hol fogja megszúrni a lábát, és Apának ma reggel már újságolta is, hogy megy a doktor nénihez, és kap szurit, és mutatta a lábát, hogy hova.
Én pedig megnyugodtam, hogy Regina tudja mi fog vele történni, úgyhogy nem fogja váratlanul érni a dolog.
Mikor végre sorra kerültünk, és mondta a doktor néni, hogy akkor most megcsípi, még neki is mondta, hogy oda-oda, és mutatta a pici lábát. Igen ám, csak a doktor néni közölte, hogy ez az oltás bizony nem a combba megy, hanem a vállba.

Hát ennyit a felkészült anyáról....

Mindenesetre a védőnéni ügyes fogásának köszönhetően az oltás egy pillanat alatt a kis vállban találta magát, és Regina is csak az ijedség oroszlán könnyeit hullatta, és már nyúlt is a matricákat rejtő doboz felé, hogy megkapja a jutalmát.

Ilyen szempontból mindig is szar anyának tartottam magam, mert nem tudom, hogy melyik oltást mikor kapta, és hogy az mire is jó (ezért van okos telefonom és Baby Connect programom), de azt hiszem a következő oltást csak 6 éves korában kapja, úgyhogy lesz 4 évem felkészülni és idejében tájékozódni.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése