Már írtam egy bejegyzést a nevekkel kapcsolatosan, de akkor most jöjjenek a konkrétumok.
Nálunk ez már szinte a megismerkedésünktől fogva téma, bár akkor még egyikünk sem vette komolyan a dolgot.
Egyik este elkezdtünk beszélgetni Minivel a szóba jöhető nevekről. Én nagyon szerettem volna, ha két keresztneve lesz a gyermekünknek és legalább az egyik magyar eredetű. Így jött nálam számításba a Csenge, Kincső és a Réka. Természetesen ezekről Mini hallani sem akart.
Ő a Flóra és a Milla nevekkel állt elő, így aztán mondván, hogy egyenlőre úgyis teljesen mindegy, okos nőként ráhagytam a dolgot. Aztán idővel a Millából Lilla lett, dehát ilyen apróságokon nem akadok fenn, végülis a lényegen nem változtatott.
Érdekes módon fiú névben sosem gondolkodtunk, és máig nagy bajban lennénk, ha nekünk tetszőt kellene mondani.
Aztán évekig szunnyadt a téma, hiszen nem volt jelentősége. Először tavaly került ismét szóba, mikor az esküvő előtt nyilatkozni kellett az anyakönyv vezetőnél, hogy mi lesz leendő gyermekünk vezetékneve.
A mai törvények már számtalan lehetőséget kínálnak. (apja neve, anyja neve, és ezek varriációi kötőjeles formában)
Azt hiszem ez egyikünknél sem merül fel kérdésként, hogy a gyerek a hagyományos módon Mini vezetéknevét fogja viselni, tehát Bartha lesz.
Aztán eljött az idő, amikor tényleg komolyan újra kellett tárgyalnunk a névkérdés témát, mert előbb-utóbb nevet kell adni a Mononak, amit egy életen át viselnie kell.
Persze Mini továbbra is kitartott a Bartha Flóra Lilla névnél, és ez volt az a pillanat, amikor a sarkamra kellett állnom, és tudományos tényekkel alátámasztani, hogy miért is nem jó ez a név.
Fő indokom az volt, hogy mivel a vezetéknév amúgy is mély hangrendű, ezért nem rakhatunk mellé egy mély hangrendű keresztnevet is, mert akkor olyan depis lesz az egész. Meg amúgy is a növényvilág nevét akarjuk adni a gyereknek, amit még becézni sem lehet?
Azt hiszem meggyőző voltam, mert utána avval teltek az estéink, hogy nézegettük a neveket, majd egyszer-egyszer bemondtunk egyet a levegőbe, amit természetesen a másik egy határozott és azonnali Nem-mel el is vetett.
Nálam szóba sem jöhettek a magánhangzóval kezdődő nevek, hiába volt jópár, ami tetszett volna, valahogy a szintén magánhangzóra végződő vezetéknév mellett nem tudtam volna elképzelni. És nem akartam olyan nevet, amik most divatosak, hogy ha a Mono közösségbe kerül, akkor rajta kívül még 3-4 kislányt hívjanak ugyanezen a néven.
Azt hiszem ez onnan is jött, hogy az én nevem sem éppen hétköznapi, hiszen akármilyen társaságban megfordulok, mindenki azt mondja, hogy még nem is hallotta a Gyöngyvér nevet. Én pedig büszkén viselem, hogy ennyire egyedi.
És akkor egyszer csak felvetettem a Regina nevet, és meglepetésemre nem jött a hirtelen ellenkezés. Így aztán megegyeztünk, hogy leendő gyermekünket Bartha Regina Lillának fogják hívni.
Hónapok teltek el így, a pocakom növekedett, és én már a nevén szólongattam a lányunkat.
És akkor jött a sokk.
Egyik este Mini felvetette, hogy neki nem tetszik a Lilla név. Nem is értettem igazán, hiszen ehhez ő ragaszkodott az elmúlt 5 évben, de gondoltam magamban, ha neki nem tetszik, majd találunk másikat, ami talán nekem is jobban tetszik.
De rá egy hétre ismét előjött a téma, hogy már a Regina sem tetszik neki. Na ennél a pontnál elkeseredtem. Én már hónapok óta növesztgetem a pocakomban Regina nevű lányunkat, és akkor most magyarázzam meg neki, hogy mégsem úgy fogják hívni, mert az apja meggondolta magát?
Mondanom sem kell, hogy szó szerint belebetegedtem a dologba, és napokig nem aludtam.
Azt hiszem ezt az érzést egy férfi fel sem tudja igazán fogni.
Még szerencse, hogy a vezeték néven nem olyan egyszerű változtatni, mert akkor a Bartha sem tetszene a Drága Férjemnek.
És természetesen Mini olyan nevekkel jött elő, hogy nem is értem, honnan szedte őket. Hogy lehetne a lányunk Emese vagy Ágnes?
Aztán egyik este felvetette a Nórát. Amivel azon kívül, hogy nem sokban különbözik a Flórától, és hogy van egy Bartha Nóra nevű ismerősöm, más baj nem volt. Én viszont a Reginából nem engedtem. Így aztán jött a nagy dilemma, hogy Bartha Regina Nóra, vagy Bartha Nóra Regina.
Azt hiszem ismét jól döntöttem, mikor hagytam ülepedni a témát, és hetekig nem is beszéltünk róla.
Aztán a nagy bevásárló körútunk alkalmával szembe kerültünk azokkal a bizonyos aranyos betűkkel, amikből ki lehet rakni leendő gyermekünk nevét, és a szobája ajtójára lehet ragasztani. És ekkor Mini a REGINA név betűit szedte össze a polcról.
Be kell valljam, hatalmas kő esett le a szívemről, hogy a Mononk mégis az eredeti nevét fogja kapni, és innentől nem is nagyon érdekelt, hogy mi lesz a második neve, a döntést ráhagyom Minire.
Bár nem is mi lennénk, ha még nem lennénk bizonytalanok a témában, hiszen a múltkor Mini feltette a kérdést, hogy kell-e nekünk két keresztnév.
Így aztán Mononk végleges neve még mindig kérdéses, a Bartha Regina már biztos.
2011. szeptember 21., szerda
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése