Pici Lányom rendmániás lett. Aminek egyrészről nagyon örülök, hiszen miután befejezte a játékot, összeszedi, és csak azután kezd neki egy másikkal játszani. Ha véletlenül a nappaliban felejtek egy poharat, azt viszi a mosogatóba. A ruhácskáit kiviszi a szennyesbe, és a papucsának is meg van a pontos helye, ahova alvás előtt tenni kell.
Másrészről viszont, ha valami nem egészen pontosan ott van, ahol annak lennie kell, akkor addig bizony nem mozdulunk, míg milliméter pontosan a helyére nem kerül.
Regina gyakorlatilag itthon szobatiszta. Reggel ébredés után lekerül a pelus, így már a reggeli nagy pisi is a bilibe megy. Aztán mikor itthon vagyunk, csak az alváshoz jár a pelus, máskor szól, ha pisi lesz, ül a bilire, kapja az iPad-ot a kezébe, és némi mesenézés következtében elvégzi a dolgát. Reggel az első dolga, hogy megy a fiókhoz, és fel akarja húzni az aznapra kiválasztott bugyiját. Sajnos a kaki valamiért nem megy a bilibe, így általában akkor végzi el a nagy dolgát, mikor valahol házon kívül vagyunk, és pelus van rajta.
Mivel itthon már nagyon ügyesen elvan pelus nélkül, ezért úgy gondoltam, hogy érdemes megkockáztatni egy kisebb sétát is. Természetesen indulás előtt biliztünk, így nagyobb esélyt adva annak, hogy baleset nélkül megússzuk a kiruccanást. Először csak a háztömb sarkán lévő pékségbe mentünk, de másnap már a közelben lévő boltot vettük célba, és ismét a pékséget, így bő fél órát sétáltunk.
Egyre több szerepjátékot játszik. A legújabb, hogy a babáját a kis székébe ülteti, ő leül a dümm-dümm macira az asztalkája túloldalára. Fogja a Spar Magyarország albumot, és ahogy forgatja, meséli a babának, hogy éppen mit lát, majd a térképen megmutatja, hogy hol lakik a Papa, és hol lakik Ninna. Ha esetleg valamilyen harapnivaló is van a közelben, akkor a baba is kap belőle. A babát leülteti játszani, és odaadja neki a pacikat, hogy játszon ő is velük, és még gyöngyöt fűznie is kell a babának. Sőt, a babának még sarokba is kell állnia, ha valami rosszat csinált.
Most egyébként is nagyon babás lett. Babával alszik, és a babát mindenhova magával kell vinni. Érdekes, hogy minden tevékenységre másik babát használ. Mással alszik, másnak mesél, mást öltöztet.
Aminek nagyon örülök, hogy a korszakra jellemző hisztit még mindig kordában tudjuk tartani, csak nagyon ritkán jön rá az 5 perc. A hónapban talán kétszer hisztizett, akkor is olyan dolgon, hogy nem is értettem igazán.
"- Anya, pisi lesz.
- Jó, akkor ülj rá a bilire.
- Nem.
- Jó, akkor vegyünk pelust.
- Nem."
És eközben feküdt a földön, torka szakadtából üvöltött, és hatalmas könnycseppek csurogtak az arcán. Természetesen pisi aztán se bilibe, se pelusba, se sehova nem is lett.
A szókincse napról napra bővül, most már bővített mondatokban beszél, a mondókákat, énekeket szinte egész nap ismételgeti. Ebben sokat segít a heti egyszeri zenebölcsi, amire mindig nagyon készül, már a Kölyökvár pakolójában alig lehet vele bírni, mert nem győzi kivárni, míg kiveszem az ülésből és becsukom az autót, már futna is az ajtó felé. Majd pedig a terem előtt toporog, alig várva, hogy bejuthasson, és választhasson magának egy virágos szőnyeget, és kezdődjön a foglalkozás.
2013. október 11., péntek
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése