A készülődés már csütörtökön elkezdődött, amikor tojást festettünk, teljesen hagyományos módszerrel, viasszal rajzoltunk rá, és hagyma héjjal színeztük, majd nyuszi alakú kalácsot sütöttünk.
Pénteken aztán útnak indultunk Kistarcsára, Judka mamához, Papához, és Tamáshoz. Az út kalandosra sikeredett, mert az autópályán több baleset is volt, amit ki kellett kerülnünk.
Úgy terveztük, hogy odafele a Decathlonban megveszük Regina húsvéti ajándékát, ahol kicsit elbizonytalanodtunk, hiszen Drága Pici Kislányunk rá sem ült a kinézett biciklire, és a bukósisakot sem akarta a fejére tenni. Mivel azonban más ötletünk hirtelen nem volt, bíztunk benne, hogy azért majd megbarátkozik vele.
Odaérve aztán Apa össze is szerelte a biciklit, és mondtuk Reginának, hogy a nyuszi hozta, de azt hiszem, a mi lányunkat nem lehet csak úgy átverni, mert közölte, hogy "Apa vette, nem a nyuszi hozta".
Azért egy kis próbára itt már ráült a biciklire, de még nagyon barátkozós stádiumban voltak.
Másnap a Városligetbe mentünk, ahol Bárány-fesztivál volt, bár felnőtt szemmel nem volt egy nagy élmény, de Regina lovagolhatott, simogathatott kecskét, bárányt, nyuszit, evett kürtös kalácsot, úgyhogy ő nagyon élvezte.
Míg Reginát átöltöztettem, Apa eldugta a kertben az ajándékokat, majd Regina megkapta a kis húsvéti vödröcskéjét, és indulhatott az ajándékkeresés. Nagyon élvezte, hogy a fűben itt-ott egy-egy ajándék lapult, és Apa is élvezte, ahogy a kis vödörből kilopkodta a már összegyűjtött apróságokat, amiket aztán újra eldugtunk, és Regina ugyanolyan lelkesedéssel kereste meg újra őket, és nem is tünt fel neki, hogy az a csokinyuszi már háromszor bújik el a fűben, és ő ugyanannyiszor teszi bele a kis vödrébe.
Vasárnap reggel aztán hazaindultunk, hétfőn pedig Győrzámolyon a Mamánál volt húsvétozás.
A Mama és a Dédi nagyon rutinosan és ügyesen már szóltak a nyuszinak, és mire odaértünk, már el is potyogtatta az ajándékait. Így aztán nem is vesztegettük az időt, ismét előkerült a kisvödör, és indulhatott is a keresés.
Mivel a terület jóval nagyobb volt, amit át kellett nézni, Regina már a fel-alá futkosásban elfáradt, így az ajándékok sem kötöttek ki újra a fűben, de így is annyi volt, hogy az ajándék hordozásban Apának segítenie kellett, és mire Regina mindent összegyűjtött, már nem csak a kisvödör, de Apa keze is rogyásig tele volt.
Reginának ez volt a 3. húsvétja, de ez volt az első, amikor végre az idő is nekünk kedvezett, és Regina is akkora lett, hogy teljes mértékben tudja élvezni. Remélem jövőre még inkább lelkes lesz, ami az előkészületeket illeti, hiszen ahogy a kézügyessége fejlődik, talán a tojásfestés, kalácskészítés részében is aktívabban ki tudja venni a részét.
Mindenesetre azt hiszem, ez a húsvét élmény volt gyereknek, felnőttnek egyaránt, hiszen egy szülőnek nincs is annál jobb, mikor látja örülni a gyerekét.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése