Reginával mentem, aki nagyon jól viselkedett. Várakozás közben elolvastunk egy mesét, majd míg engem vizsgáltak, azt hitte, azért fekszem az ágyra, hogy aludjak, így folyamatosan azt mondogatta, hogy "Anya, csukd be a szemedet."
A doki meg csak vizsgált, és hidegen diktálta az adatokat az asszisztensnek.
Mikor közölte, hogy végzett, azért megkérdeztem, hogy amennyit látott, mindent rendben talált-e a baba szívével, majd mikor rákérdezett, hogy mégis miért kérdeztem (merthogy Reginának lyukas a szíve), még gyorsan ráíratta a papírra, hogy magzati szívultrahang javasolt, és biztos ami biztos, még tollal is aláhúzta. Kétszer!!!
Míg én a zselét törölgettem a hasamról, és vártam a papírokat, azért még mellékesen megkérdezte, hogy:
- "Amúgy akarja tudni a nemét?"
Hát még jó, hogy akarom, de azért jól esett volna, ha meg is mutatja, hogy hol is látta, dehát mint mondtam, túl sok kedvességre alapból nem számítottam.
De ami a lényeg, hogy a pici pocaklakónak kukaca van, így Regina egy kisöcsit kap testvérként.
Bár akármi is lett volna a végeredmény, természetesen örültem volna neki, de a szívem mélyén azért reménykedtem, és éreztem, hogy ez alkalommal kisfiút sikerült Apával összehoznunk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése