Bekövetkezett az első nagy változás, ami tudatosította Reginában, hogy itt bizony belátható időn belül valami történni fog.
Miután én Apának vázoltam a tervezetet, hogyan is szeretném átrendezni a gyerekszobát a legkevesebb ráfordítással, ő pedig jóváhagyta, nekiálltunk ágyat keresni a nagylánynak.
Bevallom, nem gondoltam volna, hogy egy 160x70-es gyerekágyat ilyen nehéz találni, és ami még durvább, az áruk az egész babaszoba berendezésének árával vetekszik.
Végül arra az elhatározásra jutottunk, hogy úgysem szeretnénk, ha a gyerekek innen alapítanának családot, magyarul pár éven belül nagyobb Mini-Lak után nézünk, és akkor úgyis külön szobájuk lesz, ami azt jelenti, hogy Regina kaphat egy igazán csajos szobát, igazán csajos ággyal, így aztán most megfelel egy átmeneti megoldás, ami aztán jó lesz a tesónak is.
Így aztán maradtunk az Ikeás ágynál, ami méretében, árában is megfelelőnek bizonyult.
Mivel a terv megvalósítása pont arra a hétvégére esett, amikor eredetileg Sárvárra készültünk, csak éppen Regina mandulagyulladása keresztbe húzta a számításainkat, így wellneszelés helyett kipakoltuk, és átrendeztük a szobát, hogy aztán a nagyszülőktől hazaérve már csak az ágyat kelljen a helyére rakni, amiben Regina segített Apának.
A nagylányos ágyhoz, természetesen nagylányos ágynemű is jár, így már teljesen új helyen álmodhat Regina csillagokkal (ahogy ő szokta mondani).
Amin meglepődtem, hogy azok után, hogy majdnem 2,5 évig volt "lakhelye" a kiságy, egy percig nem okozott gondot neki, hogy mostantól másik ágyban kell aludnia, és egyszer nem kívánkozott vissza a kiságyba. Azóta is többször elmondja egy nap, hogy ott a tesó fog aludni.
Most már csak az a nagy kérdés, hogyan fogják bírni alvás szempontjából a közös szobát.
2014. június 19., csütörtök
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése