Már csak két nap, és Regina 2 éves lesz, így a múlt héten megkaptuk a "behívónkat". Nem vagyok nagy híve ennek a védőnői rendszernek, konkrétabban teljesen feleslegesnek látom, a védőnő személye sem igazán tetszik nekem, és ahogy a Regina nő, egyre feleslegesebben ez az egész, főleg, hogy a védőnővel párhuzamosan az orvos is látja minden egyes státuszvizsgálatnál.
De azért ha nem is nagy kedvvel és elvárásokkal, azért elmentünk.
Nagyon jó, hogy bevezették az időpontos rendszert, így 9-kor tényleg mi következtünk, egy percet sem kellett várni.
Megvolt a kötelező súly és hossz mérés.
A súly mérésnél a baba mérleget már egyáltalán nem erőltettük, egyből a felnőtt mérlegre állította rá a védőnő Reginát, majd a hosszmérésnél is már a nagyoknak kijáró, fal mellé állításos módszer következett.
Még a fej és a mellkas mérésén hamar túlestünk, aztán már öltözhettünk is. Közben lefutottuk a kötelező köröket, a kérdésekre válaszoltam, és a kiskönyvbe mindenhova bekerült az X, hogy a gyerekem mindent tud, amit egy 2 évesnek tudnia kell. (Hát ezen egyáltalán nem lepődtem meg).
Aztán mivel közben Reginának be nem állt a szája, mondta a védőnő, hogy próbáljuk meg a látásvizsgálatot is. Így letakartam az egyik szemét, a védőnő pedig egyre kisebb ábrákat mutatott neki.
Volt autó, pillangó, kutya, amiket egyből felismert, és mondta is. De ami aranyos volt, hogy a bögrére azt mondta, hogy tea, a szívecskére pedig azt, hogy "Vali nénivel csinálunk sütit" (mivel Vali néninél sütött szív alakú mézeskalácsot).
Aztán még egy kicsit beszélgettünk a bölcsiről, szobatisztaságról, Apáról, kistesóról (vagyis a tervéről) aztán eljöttünk.
Nem sokat voltunk itthon, mert 11-re a Gézengúz Alapítványhoz volt időpontunk szintfelmérésre.
Kedves, barátságos hely, de hát milyen is legyen, mikor nem kevés pénzt kérnek el az embertől egy-egy foglalkozásért.
Regina egyből felfedezte a játékkonyhát a sarokban, így gyakorlatilag míg én az adminisztrációval foglalkoztam, már javában sütött-főzött. Aztán jött Erika, aki a tesztet végezte.
Először néhány kockát rakott Regina elé, amikből tornyot kellett építeni, ez szépen ment is. Aztán úgy kellett két kockára a harmadikat rárakni, hogy alatta alagút legyen, ez nem akart összejönni, majd a kockákat egymás mellé kellett "vonatként" rakni, és azt a végét megfogva eltolni A vonattá formálással nem volt gond, de a vonat csak nem akart elindulni.
Aztán jött a rajzolás, ahol mindig csak Erikával rajzoltatta volna a pipikéket, de azért került némi firka a saját papírjára is. Aztán egy vonalat kellett volna húznia, ami már kifogott rajta.
Ezután következtek a képek. Egy lapon 8 rajz volt, azokat kellett felismerni. Ezzel nem is volt semmi gond, csak a kutya volt olyan ronda, hogy azt malacnak nézte.
A formákat is hamar letudtuk, hiszen csak egy háromszöget, egy négyzetet és egy kört kellett a helyére illeszteni, ez nem igazán jelentett kihívást a számára.
Aztán kapott egy rajzot, rajta egy kislánnyal, amin a testrészeit kellett elmutogatni. Ezt is hamar kipipáltuk.
Végül jöttek a mozgásos feladatok, ahol egy lábra kellett volna állni, és egy labdába belerúgni, amihez most a kisasszonynak nem igazán volt kedve.
Aztán kaptam egy rövid értékelést szóban, aminek a lényege annyi volt, hogy a gyereket azok szerint pontozzák, amit éppen akkor ott teljesít. Alapvetően minden téren egy 26-27 hónaposnak felel meg a fejlettsége, de mivel a mozgásba ma éppen az én amúgy "lelőninemlehet" gyerekem nem jeleskedett, ezért az összpontszámot lehúzta 25,5 hónapra.
Tehát a végeredmény. Van egy teljesen átlagosan fejlődő, néhány téren a korát megelőző gyerekem. Tudtuk, hogy zseni nem lesz, és tudtuk azt is, hogy vannak területek, amiben nagyon okos. De majd ha megérkezik emailen az értékelés, akkor erről papírunk is lesz.
És amit laikusként nem értek.
Adott ugye egy teszt feladatokkal, amit a gyereknek végre kell hajtania. Két lehetőség van. Van megcsinálja, vagy nem. A vele foglalkozó emberke beikszeli egy okos ember által összeállított papíron, hogy a gyerek hogy teljesített. Majd ebből kijön egy pontszám, amit az okos ember annak idején valahova besorolt, és nyilván megvan, hogy melyik esetben mi a teendő, vagy mi nem.
És ahol felmerül a kérdésem. Ma 1 óra hosszat voltunk a védőnőnél és 1 órát a pszichológusnál. Ezt a kb. 10 darab feladatot a védőnő miért nem tudja megcsináltatni a gyerekkel, és miért nem tudja kitölteni a táblázatot, hogy kiderüljön a gyerek fejlettségi szintje?
Amikor én voltam gyerek ezt miért tudták megcsinálni a védőnők?
És miért kell ezért most 8000 Ft-ot elkérni?
Persze értem én, hogy piacgazdaságban élünk, és amiért lehet, azért pénzt szednek, és a gyerek ebből a szempontból egy nagyon jó piac, de akkor visszatértünk a bejegyzésem indító gondolatához.
Mi értelme van a védőnői szolgálatnak???
2013. december 9., hétfő
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése