Fél 8-kor már aludt, és éjfélkor már az ágyam mellett ácsorgott. Aztán némi félig-alvás után, amit végigdumált, jött a keserves sírás, amikor semmi nem volt jó. Próbálkoztunk egy kis tejcivel, nyugtató szavakkal, az állatkák és babák átköltöztetésével, majd jött a 3 takarója is, de még így sem volt jó semmi. Aztán Apával nézegettek egy picit az ablakon, megbeszélték, hogy sötét van, alszik a fa, az autó, majd visszafeküdtünk hármasban az ágyba.
Mikor reggel felébredtem, Regina a 4. ábrát választotta az alvásra, annyi különbséggel, hogy nálam a feje volt, és a lába Apán.
Egy gyors matek után kiszámoltam, hogy az ágy 160 cm, a gyerek 90 cm, tehát Apának és nekem alig 70 cm maradt, amit ha ketté osztunk, fejenként 35 cm-en aludtunk az éjszaka nagy részében.
Ezek után nem csoda, ha ma egyetlen egy friss ember volt a családban, az pedig nem volt más, mint a legkisebb.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése