Mióta Apa visszament a kenguruk földjére dolgozni, az életünk visszatért a megszokott kerékvágásba. Bár Monot nem viseli meg, hogy Apa volt, aztán meg Apa nincs, reggelente, mikor kiveszem a kiságyból, egyből fut a hálószoba felé, és mutatja az "apa" jelét. Majd mikor meggyőződik róla, hogy Apa sem az ágyban, se a takaró alatt, sőt még az ágy alatt sincs, jön ki a szobából, és kérdőn tárja szét a két kicsi karját, hogy "Apa?? Hol??".
Ilyenkor mindig mondom neki, hogy Apa dolgozik, majd beszélünk vele telefonon.
Pici Lányom pedig megnyugszik, és megy a dolgára.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése