Blogger Layouts

2013. március 29., péntek

Oltás utóhatás? Megfázás? Fog? Vagy mi nyavalya??

Mono már napok óta korábban kel, mint szokott, és a délutáni alvás is csak egy órára szűkült, ahhoz képest, hogy előtte úgy kellett ébresztenem 2,5 - 3 óra alvás után. Fogtam először az időjárásra, hiszen ez a bolond tavasz egy felnőttet is megkavar.
Tegnap aztán, 2 nap szobafogság után, végre kimozdultunk, és elmentünk az Árkádba, de már sem a dekoráció, sem az élő nyuszik nem igazán keltették fel a figyelmét. Mikor aztán ebéd helyett is az alvást választotta, és egy óra után ismét felébredt, enni viszont nem akart, már 38 fokos láza volt. Az orrán már napok óta gyanúsan vette a levegőt, de mivel nem folyt, nem akartam kínozni az orrszívással, hiszen már csak a porszívó gondolatától is keserves sírásba kezd. Viszont egy kis nátha eddig nem járt lázzal.


Ekkor gondoltam rá, hogy biztos az oltás, hiszen 5-féle vírus kóvályog kicsiny testében. Szerencsére a láz mindenféle külső beavatkozás nélkül másfél óra múlva már sehol sem volt, és az este további része vidáman telt.
Este az alvással sem volt semmi probléma, akkor és úgy aludt el, ahogy szokott, bár olyan fáradt volt, hogy a tejecskéje felét már álmában töltöttem bele.

Aztán 2 óra után keserves sírásra ébredt, és vele én is. (még szerencse, hogy számítva rá, hogy nehéz éjszakám lesz, viszonylag korán lefeküdtem, így aludhattam egy keveset)
Mivel nem tudtam megnyugtatni, átvittem az ágyamban, ahol hozzám bújva, szinte azonnal aludt tovább.
Az ágy 160 cm széles, de hiába próbáltam folyton arrébb tessékelni, mindig csak bújt és bújt. Így az éjszaka nagy részében ő aludt, én pedig próbáltam az ágyon maradni, a számomra megmaradt kb. 20 cm-en.
Persze az éjszaka nagy részében azt figyeltem, hogy vajon kap-e rendesen levegőt, és hogy nincs-e láza, így az alvásra már nem jutott elég időm.
Reggel aztán 6 órakor ismét kipattantak a szemei, és már mászott is volna le az ágyról.
A délelőtt folyamán határozottan jobb hangulata volt, mint tegnap, bár az evés még mindig nem gyere be, csak a gyümölcspüré, és egy kis tejpép csúszott le, és ismét inkább aludt ebéd helyett. Alig egy óra után ismét keserves sírásra ébredt, és ismét hőemelkedése volt.

Mivel napok óta ki sem száll a szájából, vettem a bátorságot, kockáztatva, hogy egy ujjal kevesebb lesz, és terepszemlét tartottam a pici szájában.
Örömmel fedeztem fel, hogy egy újabb fogacskával gazdagodtunk, és hogy nem hiába rágja a kezét, hiszen a két, még növőben lévő metszőfogacska annyira be van gyulladva, hogy csak két hatalmas dudor látszik a helyükön, egy halvány fehér folttal, jelezve, hogy itt bizony történőben van valami.

Mivel más tippem nem lévén, végezetül a fogacskákra fogtam az egészet, és amellett, hogy kenegetem, várom és tűröm, hogy végre utat törjenek maguknak, és kinőjenek, és Pici Lányom "megjavuljon". Visszatérjen az egész napos jó kedv, hiszen kialvatlanul ki vigyorogna egész nap; a jó alvás, mert az elmúlt napokban kb. fél óránként sír fel, és még ha ő nem is ébred fel; én azért igen szeretném visszakapni az ágyam, hiszen annak ellenére, hogy imádok vele aludni, azért a nyugodt alváshoz mindenkinek a saját ágya kell; és visszatérjen az étvágya, hiszen egyenlőre fényevő üzemmódban van.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése