Sajnos az első órát egyből hiányzással kezdtem, de a másodikra már lelkesen mentem.
A hölgy kedvesen fogadott, megkaptam az előző óra anyagát, majd pedáns diákként szinte az első sorban foglaltam helyet a teremben, és vártam, hogy magamba szívhassam a tudást.
A téma a szoptatás volt.
Mivel millió internetes oldal foglalkozik evvel a témával, a tudományos részébe nem is mennék bele.
Inkább nézzük az egyéb megállapításaimat:
- Vannak kismamák, akik a "jó pap holtig tanul" elvet követik. Én meg voltam győződve, hogy a tanfolyamot olyan leendő anyukáknak tartják, mint én, akik az első babájukat várják, és negyed óránál tovább még nem is tartottak csecsemőt a karjaikban. Ennek ellenére voltak olyanok, akik már a második gyereküket várták. Amit annyira nem értek, hogy ha már egy babával remekül átvészelt egy csecsemőkort, akkor vajon mi újat tudnak neki mondani?
- A tanfolyamra az októberben-novemberben szülő kismamák járnak, és mindenkinek nagyobb hasa volt, mint nekem. Ha a Mono nagysága megfelel a korának (és a vizsgálatok szerint tökéletes), akkor hol van? Nekem befele nő a hasam? Vagy hogy fér el odabenn?
- A tanfolyam nem csak a kismamáknak, hanem a kispapáknak is szól. És bár nem sok kismamát kísért el a párjuk, azért akadt pár az erősebb nem képviselői közül is. A tanfolyam anyagát most is megkaptuk papír alapon, de az összes kispapa előtt ott volt a jegyzet füzet, mintha iskolában ülnének, és buzgón jegyzetelték a védőnő szavait. Ami furcsa volt, hogy teszik ezt egy olyan témában (a szoptatás), amihez igazándiból bármennyire is akarnak, nem nagyon tudnak hozzátenni, vagy segíteni. Elvégre ezt a feladatot sehogy sem tudják átvállalni a kismamától.
- Nagyon jól szórakoztam, ahogy láttam, hogy az éppen készülődő vihar közeledtével mindegyik pocaklakó elkezdett mozgolódni, és ennek következtében az összes kismama a hasát simogatta az előadás közben. Mono is olyan virgonc volt, hogy azt hittem, kirúgja az oldalamat.
- Mivel a meleg nyári napok egyikére esett a tanfolyam előadása, ezért a kismamák 90%-a egy lenge nyári ruhában jött az előadásra. Meglepetten tapasztaltam, hogy a leendő anyukák nagy részének nem mondta el az anyukája, hogy ha a mellei formáját meg akarja tartani a terhesség után is, akkor jobb, ha melltartót hord. Persze minden nő élvezi, hogy a melle megnő, és olyan telt, feszes és kemény lesz, mint még soha, vagy mint aki épp most lépett volna ki a plasztikai sebészetről, ahogy az Édesanyám szokta mondani, a jó alakra addig kell vigyázni, amíg van. És úgy gondolom, ez vonatkozik a mellekre is. Szerencsére ebben a nézetemben a védőnő is megerősített, mert szó szerint kaptak a fejükre azok a kismamák, akik melltartó nélkül jelentek meg az előadáson.
- Az összes kismama szigorú időbeosztás szerint él. Abban a pillanatban, hogy a tanfolyam szervezője egy időpont módosításról kezdett beszélni, mindenki előkapta a noteszát, és már nézte is, hogy a kérdéses időpontban szabad-e a napja. Bevallom, én már a határidő naplóval nem is próbálkozom. A telefonomban jegyzetelek, hogy mikor, hányra, hova és miért kell mennem. Ennek nagy előnye, hogy a notesszal ellentétben a telefon szól előre, hogy még csak véletlenül se felejtsek el semmit.
- Sajnos lényegében semmi olyat nem tudtam meg az egy órás tanfolyamon, amit eddig ne tudtam volna, vagy az internetről ki ne olvastam volna.
- És a legjobbat a végére hagytam. Talán ez volt az egyetlen hasznos dolog, vagy legalábbis a legmaradandóbb, amit a tanfolyamon tanultam. Hogy a szoptatás alatt, ha szex közben orgazmusom van, akkor elkezd folyni a tejem.
Hát azt hiszem, ha már a szoptatás minden problémájával megküzdöttem, akkor majd erre is figyelni fogok.
- És egy összegzés a végére. Mivel az egész tanfolyam alatt nagyon jól szórakoztam, azért elgondolkodtam rajta, hogy ha ennyire tudok komoly lenni egy igen is fontos témában, akkor hogy akar Monot nevelni? Lehet, hogy még nem értem meg a szülőségre?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése