Az első orvosi vizsgálat

Nagy izgalommal vártuk az első látogatást orvosomnál, hogy megbizonyosodjunk arról, amit a teszt már kimutatott.
A vizsgálat gyors volt, és mondhatjuk úgy is, hogy eredményes.
Az egyetlen pont, amikor eláll egy pillanatra a lélegzetem, mikor az orvosom megkérdezte, hogy voltak-e ikrek a családban.
Aztán kaptunk beutalót ultrahangra, és megbeszéltük, hogy egy hónap múlva találkozunk.

Minivel utánanéztünk a családfáinknak, és kiderült, hogy mindkettőnk részéről vannak ikrek a családban, úgyhogy az esély meg lett volna rá, hogy esetleg nálunk is szóba jöhet.
Érdekes érzés volt eljátszani a gondolattal, hogy nem egy, hanem két kis élet fejlődik bennem.
Mert az addig rendben van, hogy két gyerkőccel tervezünk, na de nem egyszerre gondoltuk.
És mindenből egyből kettőt venni?
Főleg, ha két fiú, vagy két lány lesz, akiket az ember akaratlanul is ugyan olyanba öltözteti őket.
És hogy fér be a liftbe a babakocsi?
És egyáltalán hol fér el két baba egyszerre bennem is, meg úgy egyáltalán?

Aztán elérkezett az ultrahang vizsgálat.
Én nagyon izgultam, hogy az ultrahang is azt mutassa, amit szeretnénk. Aztán megláttuk a monitoron a kis fekete pontot, és már ott volt a bizonyíték, hogy Miniből és Miniből egy Mono fejlődik.
És igen. Bebizonyosodott,  hogy csak egy baba nődögél a pocakomban.

Nagyon örültünk az kicsiny Mononak, de azért este az ágyban Mini megjegyezte, hogy kicsit sajnálja, hogy mégsem ikrek.
De ha nem is egyszerre, majd egymás után...